Jobboldali jelölt a spekuláció ellen

Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármesterjelöltje, aki elismert kardiológus, legfontosabb feladatának a gazdaságélénkítő program beindítását, valamint a telekspekulációkból származó visszaélések megszüntetését tartja. Az országosan is példaértékű, széles körű polgári összefogásban bízva hiszi, hogy Győr életében új, szakmailag megalapozott, valóban a város érdekében működő testület kap lehetőséget a következő négy évre.

Nyolc éve szocialista polgármestere van Győrnek, és sokan most is Balogh Józsefet tartják esélyesnek. Mit gondol, sikerülhet jobboldali összefogással legyőzni?
– Úgy gondolom, hogy országosan is egyedülálló, széles körű összefogást valósítottunk meg a jobboldalon, ebben minden társadalmi réteg képviselve van kor és szakma szerint egyaránt. A Fidesz-MPP, az MDF, a Nyugdíjasok Győri Érdekvédelmi Szervezete, a Kereszténydemokrata Szövetség, a KDNP, az MDNP, az FKGP, a Fidelitas, a győri polgári körök, valamint a Polgári Nyugdíjas Kör is biztosított támogatásáról. Ezenkívül megállapodtunk a Centrum Párt győri képviselőivel is az együttműködésről, amit azonban Kupa Mihály érvénytelennek nyilvánított. Győrből küldöm üdvözletemet Kupa Mihálynak, mi nem is számítunk az ő személyes támogatására, mivel a helyi képviselőkkel már megegyeztünk. Bár az itteni szocialisták esélytelennek tartanak, és ezt a választókkal is el akarják hitetni, az a véleményem, hogy igenis érdemes elmenni szavazni Győrben a jobboldalra, mert mi vagyunk többen, kishitűségünkön nem múlhat a választás eredménye. A jelenlegi polgármester pedig, aki húsz éve részt vesz a városvezetésben, legyőzhető. Ezért kérek mindenkit, feltétlenül menjen el szavazni; fél órán nem múlhat siker.
– Győr városa a gazdasági fellendülés szimbóluma volt, a külföldi tőke megjelenése is segítette ezt a fejlődést. Milyen módon lehetne ezt az elmúlt tíz évben igen magasra tett mércét túlszárnyalni?
– Hiba lenne nem elismerni Balogh József érdemeit. Tény, hogy Győr iparilag fejlett város. A rendszerváltás előtt is – amikor a polgármester úr tanácselnökként dolgozott – kiemelkedő volt a textil-, az élelmiszer- és a gépipar, ugyanakkor mára bezárt a tejgyár, az olajgyár, a kekszgyár történetét pedig mindenki ismeri (körülbelül az egyharmadára csökkentették az itteni termelést): a dolgozók nagy részét elbocsátották, és hangsúlyoznám, hogy nem Magyarországról települt el a kekszgyár, hanem egyik magyar városból egy másikba. Nem azzal van baj, hogy a polgármester úr szocialista, nem is azzal, hogy Magyarországon problémák vannak az ipartelepítéssel, hanem egyszerűen arról van szó, hogy ez az ember kiállt négy éve a város kapujába és a Világgazdaságnak nyilatkozva kijelentette, hogy Győr megtelt, ide már senki ne jöjjön. Elment a Ringa húsüzemi vállalat, a Coca-Cola, a csipszgyár, a Gardénia pedig leépítés előtt áll, tehát a tradicionális élelmiszer- és textilipar leépült. Az elmúlt évben pedig ezer embert úgy rúgtak ki a Rábától, hogy a szakszervezetek csak néztek és tátották a szájukat, a polgármester pedig – annak ellenére, hogy 11 százalékos városi tulajdonrész van a cégben – semmit sem tett az elbocsátások ellen.
– Azért jönnek más cégek is, például a Rába egyik ingatlanára is van érdeklődő…
– A szóban forgó telek akkora, mint Győr belvárosa, s egy izraeli cég szeretné megvenni. Azért vannak fenntartásaink az üzlettel kapcsolatban, mert egy olyan területet akarnak eladni, ahová a helyi lakosoknak is elérhető áron lehetne lakásokat építeni. Emiatt a győri fideszeseket antiszemitának bélyegezte a polgármester – az amerikai nagykövet asszony politikai főtanácsadója előtt –, ezért lehet, hogy rágalmazásért feljelentést teszünk. Nem szeretnénk, hogy még egyszer előforduljon az, ami a Frigyes-laktanyával történt, amit tíz évvel ezelőtt német befektetőknek játszottak át Baloghék, és a befektető azóta nem tud mit kezdeni az ingatlannal, mert nem kap rá építési engedélyt. Plazát akartak létesíteni, de már műemléki védettséget kapott az ingatlan, ezért évek óta áll a város egyik kiemelt területén a fejlesztés. A történet pikantériája az, hogy a területet korábban kezelő Universitas Alapítvány kétszázmillióért adta el az egyébként mintegy kétmilliárd forint értékű telket a német cégnek, annak ellenére, hogy azt korábban a város – amelynek már akkor is Balogh úr volt a polgármestere – egyetemi célra történő hasznosításra adta oda az alapítványnak. Az alapítvány társelnöke Balogh József. Az ügy hátterében nagyon komoly telekspekuláció van, amely összefüggésbe hozható a városi építkezési lobbival, ami árt a győri lakásingatlanoknak, az árak az égbe szöknek.
– Számos problémát felsorolt: úgy fest, rengeteg a tennivaló. Felkészültnek érzi magát a feladatokra?
– Tizennégy pontos programunkban összefoglaltuk a legfontosabb teendőket, ebből néhány: minden olyan háztartás, amelyben van nyugdíjas, évi tízezer forintos rezsitámogatást kap, csökkenteni kívánjuk a közüzemi díjakat és a jelenleg féléves várakozási időt a szakrendelésekre. Az általunk vezetett önkormányzat minden évben átvállalná a decemberi szemétszállítási díjat, valamint kiemelt lakásfelújítási programot indítanánk. Megemlíteném még a Széchenyi-terv mintájára megalkotott Baross-tervünket, amely gazdaságélénkítő és munkahelymegtartó program, a városban tapasztalható hét-nyolc százalékos munkanélküliség visszaszorítására. A környezetvédelem terén is határozott elképzeléseink vannak: idén kezdődhetne a szennyvíztisztító felújítása – amire még az Orbán-kormánytól kaptunk támogatást – és a hulladékégető ügyét is felülvizsgálnánk, mivel azt nem teljesen a szabályoknak megfelelő helyre építették. Ezzel szemben az MSZP-nek nincs győri programja, csináltak egy húszoldalas füzetet, amelyben 17 oldalon keresztül Orbánt szidják, majd öt pontban leírják, hogy mit szeretnének, ebből négyet már tíz éve ígérnek az embereknek.