Kémkedtek a németek?

Köln. Egyre határozottabb hangnemben követeli a török diplomácia az ország EU-felvételét szolgáló tárgyalások megkezdését. Ezen fáradozásaiban Ankara ismételten kifejezésre juttatta, hogy elvárja Berlin hathatós támogatását. Ennek ismeretében felfoghatatlannak minősülő esemény zavarta meg a kétoldalú kapcsolatokat: a török állambiztonsági bíróság fennhatósága alatt működő ügyészség kémkedés és titkosszolgálati tevékenység miatt vádat emelt az országban működő alapítványok több munkatársa ellen. A hetvenkét oldalas vádirat a Konrad Adenauer-, a Friedrich Ebert-, a Friedrich Naumann- , a Heinrich Böll-alapítvány és az Orient Intézet alkalmazottait érinti, akiket – elmarasztaló ítélet esetén – akár tizenöt évi börtönbüntetés is fenyegethet. A török sajtóhoz eljuttatott iratokból kiderül: a német parlamentben helyet foglaló pártok támogatásával működő szervezeteknek azt vetik a szemére, hogy közös megbízatás alapján olyan aktivitásokat fejtenek ki, amelyek aláássák Törökország integritását és a köztársaság vallási alapját.
Az ankarai német nagykövetség azonnal tiltakozott, a vádat pedig alaptalannak minősítette, és utalt arra, hogy ezek a német alapítványok több mint száz országban – így Magyarországon is – működnek anélkül, hogy valaha is egyetlen hasonló gyanúsítás hangzott volna el ellenük. A diplomáciai képviselet egyben kifejezésre juttatta kívánságát, hogy a török kormány foglaljon határozott állást az ominózus ügyben. Bülent Ecevit miniszterelnök igyekezett elvenni a hangváltás élét, és türelemre intette Németországot. Meglátása szerint a kapcsolatok annyira erősek, hogy azokat még egy ilyen ügy sem képes komolyan terhelni.