Késleltetik az őrsprogram elindítását

Késlelteti az őrsprogram megvalósítását a közelmúltban bevezetett főkapitányi rendelet, amelyben Salgó László országos rendőrfőkapitány saját hatáskörébe vonja a rendőrség által foglalkoztatni kívánt alkalmazottak megbízási szerződéseinek aláírási jogát. A „létszámában jelentékenyebb” rendőrségről szóló, júliusban elhangzott miniszterelnöki és belügyminiszteri ígéret megvalósítása még várat magára.

Elkészült az ORFK négyéves közbiztonsági stratégiája, amelyet azonban csak a jövő évi költségvetés ismeretében valósítanak meg. Doszpot Péter, az őrsprogram kidolgozásával megbízott miniszteri biztos egy biztonsági fórumon a látható rendőrség szükségességéről szólva kijelentette: a körzeti megbízotti hálózat megerősítése az elsődleges feladat, a bűncselekmények megelőzésében pedig számít a lakosság, a polgárőrség és az önkormányzatok segítségére. A polgárok biztonságérzete nagyban függ a rendőri jelenléttől, amelyet a belügyi tárca az őrsprogram megvalósításával kíván megoldani. Az állandó létszámhiánnyal küzdő rendőrség jelenleg ezerhatszáz főt nélkülöz, főként a tiszthelyettesek közül. Ez azt jelenti, hogy minden kapitányság állományából átlagosan nyolc rendőr hiányzik. A belügyi dolgozókat képviselő szakszervezetek véleménye szerint a kapitányságok jelenleg egymástól próbálják az állományt elcsábítani, a rendőröknek több szociális juttatást, a gyakran munkanélküli feleségeknek pedig álláslehetőséget ígérve. Megfigyelhető egy kelet–nyugati elvándorlás a roszszabb feltételek között működő kelet-magyarországi megyékből a több iparűzési adót szedő és a rendőrséget jobban támogató nyugati megyékbe. A szeptember 19-én bevezetett főkapitányi rendelet a gyakorlatban létszámstopot jelent, mert az ORFK vezetője elfoglaltsága miatt nem tud megbízási szerződésekről, tiszthelyettesi munkakörök betöltéséről tárgyalni. Egy, a nyolcvanas évek elején indított hasonló program már sikertelenül végződött. Akkor úgy próbálták az őrsök létszámát biztosítani, hogy a kapitányságok állományából átvezényeltek 10-15 rendőrt. Ezzel azonban létszámgondokat okoztak a kapitányságoknak, és kiderült az is: technikai hiányosságok és a szolgálati törvény miatt ilyen kevés rendőr nem is láthat el feladatot. Zalaegerszegi fórumán Doszpot Péter utalt arra, hogy önkormányzati segítséggel először a működési feltételeket kell javítani, majd azt követheti a létszám bővítése. A körzeti megbízotti irodák és rendőrőrsök működési feltételeinek biztosítása jelenleg az önkormányzati támogatásoktól függ, de a helyhatóság által működtetett rendőrség létrehozásához Doszpot szerint még nem elég érett a politikai kultúra.
Az országos rendőr-főkapitányi rendelet előírja egyébként a postaköltségek csökkentését is, előtérbe helyezve az elektronikus levelezést, amelyhez azonban a kapitányságoknak, őrsöknek, körzeti irodáknak megfelelő számítástechnikai hátteret kell teremteni.

Visszatérhet a posztos rendőr. Schmitt Pál, a parlament ellenzéki pártjai által is támogatott főpolgármester-jelölt választási kampányában utalt rá, hogy a közbiztonság javításához fejlesztené a térfigyelő kamerarendszert, s bevezetné a posztos rendőri szolgálatot a közterületeken. A példaként említett uniós országokban több évtizedes tapasztalat, hogy az állandó rendőri jelenlét miatt a zsúfolt városokban lényegesen csökkent a közterületeken elkövetett bűncselekmények és közlekedési szabálysértések száma. Schmitt szerint a fővárosi önkormányzatnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a bűnözés területén élenjáró Budapesten a rendőrség hatékonyabban működjön, és támogatást kapjon a hiányzó állások betöltésére. A működő posztos rendőri szolgálat Magyarországon a második világháború előtt és azt követően is sokban hozzájárult a közbiztonság javításához. Az utcán posztoló, szinte mindig azonos környéket ellenőrző rendőrnek már a harmincas évek végétől lehetősége volt helyszíni bírságot kiszabni, illetve jelenlétével is megakadályozni a közlekedés szabályainak megsértését. (S. P.)