Kísért az állampárti múlt

Ismét kísértet járja be Európát – legalábbis annak egyes részeit –, a kommunizmus kísértete – fogalmazott Kövér László, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke tegnap a Kísértő múlt címmel rendezett, a kommunista titkosszolgálatok utóéletét és a demokráciákban megmaradt örökségét elemző konferencián.

Kövér László, a polgári kormány egykori titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli minisztere utalt arra, hogy Magyarország jelenlegi kormányfője a kommunista titkosszolgálat jól fizetett, fedett állományú tisztje volt. – A mai napig sem ismerjük a kormányfő múltjának részleteit, lehet, hogy zsarolható akár bizonyos hazai körök, akár külföldi titkosszolgálatok által – hangsúlyozta Kövér László. Emlékeztetett arra is, hogy a rendőrség élére szintén egy volt szt-tiszt került, akinek múltbeli tevékenysége nagyrészt a demokratikus ellenzéki csoportokkal szembeni küzdelemből állt.
A kormány egyik tagja pedig a nyolcvanas években tagja volt annak az operatív bizottságnak, amely az ellenzék megregulázását koordinálta. – Mindeközben a demokratikus Nyugatnak az arcizma sem rándul, a szeme sem rezdül, holott korábban, amikor Jörg Haider pártja kormányzati pozícióba került, Ausztria ellen az Európai Unió bojkottot hirdetett – fejtette ki a fideszes politikus.
Kövér László a rendszerváltás hiányosságai kapcsán úgy fogalmazott: „annyira óvtuk magunkat a leszámolástól, hogy végül elmaradt a kommunisták felelősségre vonása és elszámoltatása”. Hozzátette: ez a politikai elit bűne volt. Az elmaradt felelősségre vonás okaként említette, hogy „nem volt forradalmi helyzet a nyolcvanas évek végén, ezért ugyanolyan átláthatatlan nagyhatalmi paktumok által kaptuk vissza a szabadságjogainkat, mint amilyenek elvették azokat”. A másik ok az Antall-kormány hibás helyzetértékelése volt, ugyanis a legnagyobb veszélyt egy ortodox kommunista restaurációban látták, ezért a reformkommunistákkal egyezkedtek. Később, mire felismerték a valós helyzetet, már azt tapasztalták, hogy az SZDSZ közreműködésével javában folyik a Kádár-korszak rehabilitálása – vélekedett Kövér László.
– A titkosszolgálat nem maga a hatalom volt, de a diktatúra egyik, talán leghatékonyabb eszköze, amelynek kutatása segíthet a kommunizmus természetének jobb megismerésében – mondta a Fidesz politikusa.
Schmidt Mária történész, a XX. Század Intézet és a Terror Háza múzeum főigazgatója szerint 1990-ig totális diktatúrában éltünk, amelyet idegen megszállók tartottak fenn. Az úgynevezett posztkommunisták ezt tagadják. Úgy emlékeznek vissza ezekre az évekre, hogy ők mindig is szocialisták, illetve szociáldemokraták voltak. Azért mondják most már Kádár Jánosról is azt, hogy szociáldemokrata, mert az MSZP most névváltoztatás előtt áll. Az egykori demokratikus ellenzék is partner ebben, és ezzel visszamenőlegesen is hitelteleníti önmagát. Hozzátette: 1989-ben az állampárt nem a rendszer megváltoztatásán munkálkodott. A bukás után azonban az egykori kommunisták egy pillanat alatt átalakultak kapitalistákká. Schmidt szerint körükben nincs önkritika, bocsánatkérés, csak bankgarancia és kiválasztottságtudat. Ez utóbbival Buda Béla pszichiáter, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója is egyetértett. Álláspontja szerint a politika világából kiveszett a bűntudat.
*
Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap felkereste a Terror Háza múzeumot, és megtekintette az Andrássy út 60. szám alatti intézmény bemutatóját. Havasi Bertalan, a Terror Háza múzeum sajtóreferense az MTI-nek elmondta: a miniszterelnököt Schmidt Mária főigazgató vezette körbe a nyilas és a kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító múzeumban. Medgyessy Péter magánemberként járt a Terror Házában – tette hozzá a sajtóreferens. (MTI)