A szektor objektív fejlődése, a felhalmozódott tapasztalatok, a társadalomban lévő demokratizálódási igény és a közjó akarása, valamint a politikai környezet változása lehetőséget teremt arra, hogy a következő évek a magyarországi civil szervezetek minőségi változásának időszaka legyen. Az egyik szükséges feltétel ehhez a tudatos kormányzati civil stratégia, amely egyidejűleg toleráns és önkorlátozó is” – olvasható a kormányzati stratégiában. A dokumentum összefoglalja a kormány eddig is hangoztatott elképzeléseit: többek között a nemzeti civil alap létrehozását, a polgári törvénykönyv civil szervezetekre vonatkozó részének szükséges módosítását, az egyszázalékos törvény módosítását. A kabinet célként tűzi ki, hogy a kormányzati ciklus végére a szektor összbevételén belül a költségvetési eredetű források elérjék az uniós országok alsó határát, a negyven százalékot. Kormányzati elvárás egy legitim érdek-képviseleti szerv létrehozása, amellyel a kabinet „kész egyenrangú partneri kapcsolatokra”.
Mint az többször elhangzott, a stratégiát a civil tárcaközi bizottság a tervek szerint decemberben terjeszti a kormány elé, miután egyeztetett a szféra képviselőivel.
– Összességében jó, de kevés benne a konkrétum – értékelte lapunknak a dokumentumot Márkus Eszter. A nonprofit szektor analízis projektvezetője szerint kritizálható a közös érdekképviseleti szerv létrehozására vonatkozó igényt. – A szféra számára ez a huszonkettes csapdája, mivel a civileknek még minimum fél év kell ennek létrehozására, vagyis addig várhatóan nem kezeli partnerként a szervezeteket – hangsúlyozta Márkus. A szakértő azt is sérelmezi, hogy a készülő lobbitörvény foglakozna a civilekkel, pedig – mint mondta – a civileknek alanyi joga kellene hogy legyen az érdekérvényesítés. Úgy vélte: csak az üzleti szféra lobbizását kellene törvénynyel szabályozni. A stratégia egyik gyenge pontja, hogy nem megfelelően foglalkozik a szektor humánerőforrás-fejlesztésével. Márkus szerint, mivel nincsenek szakemberek, fontos lenne például a nonprofit szakjogászképzés. Kijelentette, a nemzeti civil alap – amelynek forrása az egy százalék, amivel nem rendelkeztek az adófizetők – szétosztásához külön apparátus kellene.
– A feladatnak nem Mr. Civil (a közös érdek-képviseleti szakértők által használt elnevezés – a szerk.) létrehozásának kell lennie a civil alap elosztására, mert ez óhatatlanul a szektor kárára válik. Még akkor is, ha látszólag néhány milliárddal több állami forrás kerül a civilekhez – összegezhető Bíró Endre jogász a témához kapcsolódó, interneten közzétett írása. A szakértő szerint az elsődleges feladat az a jogi harmonizáció, amellyel az állam–civil kapcsolódások feltételrendszerét és eljárási módjait normatív módon szabályozzák. Bíró kifejtette: a civilek részről fontos lenne, hogy a normatív szabályok minden szinten és minden ágazatban történő használatával kialakuljanak azok az együttműködések, amelyekre már őszintén, bátran és spontán módon épülhet a tevékenységek összehangolása és az érdekképviselet.
Átalakítanák a támogatási rendszert. A kormány azokkal a civil szervezetekkel szeretne partneri viszonyt kialakítani, amelyek politikailag függetlenek, jogi személyeknek tekinthetők, működésüket saját belső szabályzat rendezi, nonprofit módon gazdálkodnak, és tevékenységükre az önkéntesség jellemző – mondta Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatokért felelős főosztályvezetője egy tegnapi rendezvényen, ahol több civil szervezet a kormányzat által kidolgozott civil stratégiáról tanácskozott. Bódi ugyanakkor úgy látja, hogy a civileknek adott állami pénzek elosztását, a nonprofit szervezetek támogatási rendszerét is át kellene tekinteni. A Társadalmi Egyesülések Országos Szövetségének (civil körökben a Hazafias Népfront „utódjaként” emlegetik – a szerk.) elnöke, Havas Miklós üdvözölte a kormány civil stratégiáját.
Spanyolország
Több ezer hektár lángokban – Spanyolország újra súlyos erdőtüzekkel küzd + videó
