Négyszeres kenyérár az EU-belépő?

Sütőipari szakemberek szerint másfél éven belül az uniós árakhoz kell igazítani a kenyér árát, ám az EU-ban az itthoninál négyszer többe kerül egy kiló kenyér. A legnépszerűbb élelmiszerből nyolcvan kilót fogyasztunk évente, aminek majdnem felét a nagy élelmiszerláncok értékesítik, gyakran a 135-150 forintos előállítási áron. A szakmának gondjai rendezésére kormányzati segítségre lenne szüksége, de eddigi megkereséseikre egyetlen érdemi válasz sem érkezett.

Drasztikusan, a jelenlegi ár négyszeresére kellene emelni másfél éven belül a kenyér árát, hogy a hazai sütőipar megfelelő technológiai és technikai fejlesztéseket hajtson végre, és így versenyképessé váljon az unióban – állítják ágazati szakemberek. Igaz, rögtön hozzáteszik: ennek a célkitűzésnek jelenleg nincs reális esélye, és a nagy kereskedelmi láncok is e törekvés ellen dolgoznak. A kenyér átlagára az unióban a hazai ár négyszerese. Itthon ma átlagosan 135-150 forint egy kiló fehérkenyér előállítási költsége – és gyakran a kereskedelmi haszonnal „terhelt” fogyasztói ára is –, amelyből 30 százalékkal a liszt, 23-23 százalékkal az energia, illetve a bér- és egyéb költségek részesednek, a fennmaradó részt pedig más alapanyagok teszik ki – nyilatkozta lapunknak Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója. A szakember úgy véli: a technológiai beruházásokon túl, a bekerülési összegen felül legalább 10-12 százalékos jövedelmezőséget is el kellene érnie az ágazatnak. Pillanatnyilag bruttó három százalék a jövedelmezőség, amiből még adózni is kell. Ezért a szakember szerint az elmúlt években a pékek képtelenek voltak komolyabb beruházásokat végrehajtani, a dolgozók pedig pótlékokkal együtt is csak átlagosan bruttó 72 ezer forintot kerestek.
A beruházások összege évi 1,8-2 milliárd forint, viszont ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az unióval, legalább évi 4,3 milliárd forintra lenne szükség – ecsetelte Váradi János, a Magyar Pékek Ipartestületének ügyvezető igazgatója. A német pékek a só kivételével minden alapanyaghoz olcsóbban jutnak hozzá, mint mi, berendezéseiket három-négy évente korszerűbbre és energiatakarékosabbra cserélik, míg mi az általuk lecserélt tíz-húsz éves, elavult gépparkkal dolgozunk – mondta.
A szakmának jövőre fel kell újítania gépjárműparkjának felét, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen, emellett az üzemanyag és az energiahordozók árának, illetve a minimálbér esetleges emelkedésével is számolni kell – mondta az ügyvezető. Kiemelte: áremelésre csak akkor képesek rászorítani a nagy láncokat, ha a liszt ára emelkedik. (Ez a közelmúltban megtörtént, egy kiló liszt ára így átlagosan 40-42 forint, de a malomipar hamarosan újabb emelést tervez.)
Kenyérből itthon évente nyolcvan, péksüteményekből 14 kilót fogyasztunk fejenként. Ennek a mennyiségnek mintegy negyven százalékát a nagy kereskedelmi láncokban értékesítik, és ezért rendezni kellene a köztük, és a pékek közötti viszonyt. Az agrárrendtartási törvény tervezett módosítása – amely a fizetési határidőt harminc napban állapítaná meg – csak annyival könnyítene a sütőipar helyzetén, hogy a pékek gyorsabban forgathatnák meg pénzüket. Mindkét szakember úgy látja: az ágazati problémák megoldására kormányzati segítség is szükségeltetne. Eddig azonban egyetlen megkeresésükre sem érkezett érdemi válasz.