Nem kapós a Széchenyi-kártya

Rövidesen két új bank is bekapcsolódik a Széchenyi-kártyák forgalmazásába. Ám szakmai szervezetek bírálják a szigorú banki hitelbírálatot, ami miatt másfél hónap alatt csak 1200 plasztikot igényeltek az ügyfelek.

A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) és a Magyarországi Volksbank is bekapcsolódhat a Széchenyi-kártya forgalmazásába – értesült lapunk. Skonda Mária, a Volksbank vezérigazgató-helyettese elmondta: 2003. januártól startolnának a Széchenyi-plasztikkal, de még tárgyalnak a költségekről a „konstrukciógazda” KAVOSZ Rt.-vel. Nemcsics Róbert, a Kereskedelmi és Hitelbank kártyaüzletágának vezetője szerint érdeklődnek a lehetőség iránt. Úgy tudjuk, e bank is tárgyal a KAVOSZ-szal.
Itthon ma az OTP, a Postabank és a Magyar Külkereskedelmi Bank forgalmazhatja a kedvezményes – 11 százalékos – kamatú kisvállalati hitelkártyát. Tavaly az év derekán 16 bank vitte el a KAVOSZ erről szóló pályázati anyagát, de utóbbi végül csak e három hitelintézet ajánlatát tartotta megfelelőnek. Akad olyan pénzintézet – például a Budapest Bank és az Erste –, amely a jövőben sem árul Széchenyi-kártyát. Előbbi szerint az ezzel kínálható maximum egymilliósnál saját folyószámlahitelük magasabb kölcsönt ad.
Közben az egyik szakmai érdekképviselet a napokban bírálta a Széchenyi-kártyához kötődő, szerintük túl szigorú hitelbírálatot. Szűcs György, az Iposz elnöke szerint az egyik forgalmazó banknál a hitelösszeghez képest négyszeres, áfával számítva ötszörös – ötmillió forintos – éves forgalom esetén adják ki a kártyát. A bankok szerint viszont elemi érdek az olyan gyanús (például feltűnően kicsi) cégek kiszűrése, amelyek nem is akarják visszafizetni a kártyahitelt.
A szigorú banki „rostát” látszik igazolni, hogy – mint Bíró Fruzsinától, a KAVOSZ vezérigazgatójától megtudtuk – a hét elejéig csak 1200 vállalkozó igényelt Széchenyi-kártyát az augusztus végi start óta. A KAVOSZ korábban jövő nyárig akár ötvenezer kártyás ügyféllel és harmincmilliárd forintnyi hitellel számolt. Bíró Fruzsina szerint viszont csak arról van szó: az egyéni vállalkozók, kis cégek jórészt ismeretlenek a bankok számára. Az egyéni cégek sem szoktak hozzá, hogy pontos nyilvántartásokat vezessenek, noha ez a kölcsönbírálat alapja. A KAVOSZ egyébként 50 szakmai szervezettel, kamarával tárgyal a konstrukcióba való belépésről.