Munkával ünnepli 50. születésnapját Vlagyimir Putyin, a FÁK chisinaui csúcstalálkozóján. Előtte sem nagyon lesz azonban ideje pihenni, hiszen a hét végén előbb Tarja Halonen finn elnökkel folytat megbeszélést Szentpéterváron, ahol a kalinyingrádi kérdés lesz terítéken, majd útban a moldáv fővárosba, vasárnap Zaporizzsjában találkozik Leonyid Kucsmával. Az egyre nehezebb helyzetben lévő, külföldön és otthon érezhetően elszigetelődő ukrán elnök, mint a bajban már annyiszor, orosz kollégájától vár támogatást. Találkozni akarnak Putyinnal ugyanakkor a kijevi ellenzék vezetői is, hogy tájékoztassák terveikről, és megnyugtassák, hatalomra kerülésük esetén sem kell félni az orosz–ukrán kapcsolatok romlásától.
Két fronton kell egy időben helytállnia Leonyid Kucsmának. Az ellenzék az elnök lemondását követelve továbbra is az utcára szólítja híveit. A márciusi választásokon legtöbb mandátumot szerzett jobbközép mozgalom, a Mi Ukrajnánk vezetője, Viktor Juscsenko továbbra is óvatos, és nyíltan nem sorakozik fel a három radikális ellenzéki erő mellé, így nem zárkózott el a parlamenti többség megteremtését célzó tárgyalásoktól sem. Igaz, végül nem csatlakozott a kilenc elnökpárti frakcióhoz, amelyek létrehozták a parlamenti többséget, de Juscsenko lépéseit nyilvánvalóan motiválja az a tény, hogy Kucsma legesélyesebb utódjának számít. Ennek részleteiről azonban természetesen még meg kell állapodnia a második ciklusa félidejében járó elnökkel, de ennek megfigyelők elháríthatatlan akadályát nem látják. Főképp úgy, hogy a Nyugat egyre nyilvánvalóbban kiáll a Kolcsuha radarok illegális eladásának szándékával erősen gyanúba keveredett Kucsma mögül, és mind többször emlegetve a jövő embereként Juscsenkót. Ebben a helyzetben érdekes, mennyire számíthat majd Putyin védelmére az ukrán elnök, s ha igen, Kucsmának az elkövetkező két év viszonylagos nyugalmáért mivel kell majd fizetnie Moszkvának.
Ozzy Osbourne
Ozzy, a csodák csodája
