Oroszország gyászol

A halálos áldozatok magas száma, az épület megrohamozásakor bevetett altatógáz körüli szembetűnő titkolózás miatt Oroszországban mérséklődni látszik az Alfa kommandó sikeresnek minősített túszmentő akciója körüli eufória. A nyugati sajtó élesen bírálja a moszkvai hatóságokat, míg a világ vezető hatalmai továbbra is kiállnak Putyin mellett.

Oroszországban tegnap gyásznapon emlékeztek meg a Melnyikov utcai túszdráma áldozatairól. Az egész országban félárbocra eresztették a lobogókat, és Moszkva valamennyi templomában, mecsetjében és zsinagógájában a halottak emlékére mondtak imát a hívők. Az áldozatok száma nem hivatalos közlések szerint közben már kétszázra emelkedett. A hatóságok hivatalosan továbbra is 118 áldozatról beszélnek, akinek halálát egy kivétellel a bevetett altatógáz okozta légzési, szív- és vérkerengési zavarok okozták. A tudósítások ezzel kapcsolatban moszkvai orvosokra hivatkozva megemlítik, hogy kezdetben a hivatalos szervek nem engedték, hogy gázmérgezést állapítsanak meg a halál okaként, s szívelégtelenséget kellett feltüntetni a dokumentumokon. Az áldozatok között egyébként külföldiek is vannak: eddig egy holland, egy osztrák, egy kazah és egy fehérorosz állampolgár haláláról érkeztek hírek.
Az orosz közvélemény többségében elfogadja a halálos áldozatok nagy számával kapcsolatos hivatalos magyarázatot, miszerint a nagyobb tragédia elkerülése érdekében kellett a roham előtt bevetni a sok túsz halálát is okozó ismeretlen gázt. A hétfői lapok még inkább büszkeséggel írnak a túszszabadító akcióról, a médiát azonban egyre inkább az foglalkoztatja, milyen szert alkalmaztak a biztonsági erők az ostrom előtt.
Az Alfa csoport egyik Izvesztyijának megszólaló tagja cáfolta, hogy vegyi fegyvert vetettek volna be, és altatógázról beszélt. Ugyanezt erősítette a kommandó vegyi szakértője is, megjegyezve, hogy több száz ember összezárása mellett nem számítható ki a gáz kábító hatása. Más szakemberek ehhez hozzátéve azt erősítik, hogy a több- napos stressz, éhezés is védtelenebbé tette sok túsz szervezetét. Azt is felvetik, hogy késve érkezett meg az ellenszérum. A Kommerszant Daily nem zárja ki azt sem, hogy újfajta kábítót próbáltak ki az akció során.
Az orosz biztonsági szervek még nem közölték, hogy milyen szert használt az Alfa kommandó. Egy bolgár túsz arról számolt be, hogy az őt kezelő orvosok szerint vegyi fegyvernek minősülő szarint eresztettek be a színházterembe. Beszámolója szerint az embereken heves rohamok törtek ki, sokan hánytak. „Mintha egy tonna vodkát ittam volna” – így jellemezte egy másik volt túsz annak az altatógáz hatását. Elmondása szerint az épület bevétele előtt egyszer csak égett szagot árasztó ritka füstköd ereszkedett le a kultúrpalota plafonjáról: amint a túszok megérezték a gáz szagát, a padlóra feküdtek, s valamennyien felismerték, hogy megkezdődött az ostrom. Amerikai források is azt valószínűsítették, hogy váliumtartalmú ideggázt használtak a kommandósok.
Az Eho Moszkvi rádió közben már jogászi véleményekre alapozva azt közölte, hogy az államnak jóvátételt kell fizetnie a gázmérgezésben meghalt túszok családjainak. A kormányszervek eddig jelentős anyagi segítséget ígértek.
A nemzetközi sajtó az akcióval kapcsolatban felveti a problémákat is. Azt, hogy csak apránként került nyilvánosságra az áldozatok tényleges száma, a kórházakat nem készítették fel a betegek tömeges érkezésére, és az orvosokkal nem közölték, milyen gázt vetettek be. Több a felmerült kérdés – vetik fel –, mint a válasz. Így az, hogy a biztonsági erők elvétették a gáz adagolását, vagy nem ismerték annak hatását? Netán olyan gázt alkalmaztak, amellyel Moszkva nem is rendelkezhetne, vagy amelynek létét elhallgatta a nemzetközi közösség elől? Arról nem írnak a lapok, hogy ilyen esetben az Oroszországnál fejlettebb országok sem nagyon lehettek volna okosabbak. Tavaly szeptember 11. óta például tudjuk, hogy nemcsak Moszkvában lehet egy ilyen nagyszabású akciót megszervezni? Másként közelítenek a kérdéshez a politikusok. Az Egyesült Államok továbbra is a csecsen fegyvereseket teszi felelőssé a halottakért. A Külügyminisztérium terrorcselekménynek minősíti a moszkvai túszejtést, hangsúlyozva, hogy azt semmilyen politikai sérelem és elégedetlenség nem igazolhat.
Eközben a Koppenhágába tervezett csecsen világkongresszust áthelyezték Brüsszelbe, „semleges területre”, hogy Dánia megőrizze jó kapcsolatait Oroszországgal. Dánia, az Európai Unió soros elnöke mindeddig nem volt hajlandó lemondani a tanácskozást annak ellenére, hogy Moszkva a november 11-i EU–orosz csúcs bojkottálásával fenyegetőzött.

Nincs felvilágosítás. Thomas Zilker német toxikológus egy televíziós nyilatkozatában azt állította, hogy a bevetett gáz összetétele nem analizálható, és így a sötétben tapogatóznak. – A felhasznált gáz alkalmas arra, hogy a szívműködést leállítsa, és ha a szervezet nem jut gyorsan oxigénhez, akkor halált okozhat – mondta. Ugyanakkor közölte, hogy fél orosz kollégáinál érdeklődni, nehogy azokat kellemetlen helyzetbe hozza, mivel a hivatalos szervek nem hajlandók felvilágosítással szolgálni. (S. L.)