Pénz híján mégsem lesz ÁSZ-kommandó

A jegybanknál végrehajtott átszervezés nyomán az MNB kisebb létszámmal, reálértéken csökkenő költséggel látta el feladatait – állapította meg az ÁSZ jegybanki jelentése. A számvevőszék viszont kritizálta, hogy a jegybank igazgatósága csak utólag értesült bizonyos döntésekről. Úgy tudjuk, a pénzügyi tárca ellenállásán megbukhat a számvevőszéki „kommandó” felállítása, noha azt az Országgyűlés is igényli az olyan ügyek kivizsgálására, amelyek után a nagy nyilvánosság érdeklődik.

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, ma pedig együttműködési megállapodást ír alá a parlament és az ellenőrző hatóság szervezetirányítási hivatalának főtitkára az informatikai adatcseréről.
Ismeretes: korábban olyan készenléti csoportot akartak felállítani a számvevőszéken belül, amely az Országgyűlés döntései alapján reflektorfénybe került kérdésekben járhatna el. Az egyeztetés elkezdődött, de az ÁSZ csak megfelelő anyagi eszközökkel tudná létrehozni az operatív részleget. Lapunk meg nem erősített forrásból azonban úgy értesült: a Pénzügyminisztérium jelzése szerint – a parlament igénye ellenére – nincs pénz a feladatra. Így nem lesz ÁSZ-kommandó.
Nemrég első ízben vizsgálta az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését (eddig csak a központi költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet vették górcső alá). A korábbi vezetés alatt – egyes szakértők szerint – túlduzzasztott apparátussal, így nagy létszámú elnöki tanácsadóval dolgozó jegybank az átszervezés nyomán 2001-ben kisebb gárdával, reálértékében csökkenő költséggel látta el feladatait, fennakadás nélkül. Az ÁSZ-jelentés szerint az idén május 31-ig összesen 340 alkalmazott munkaviszonyát szüntették meg.
A számvevőszék szerint viszont az igazgatóság rovására továbbra is az elnöki irányítás jellemezte a jegybankot. Az új, tavaly októberi középtávú stratégiát, szervezeti átalakításokat 2001-ben az igazgatóság nem tárgyalta, így az ülésen részvételi joggal rendelkező pénzügyminiszteri képviselő nem kapott tájékoztatást a nagyarányú és jelentős költséggel járó elbocsátásokról. A szervezeti átalakításokról utólag, az üzleti jelentésben számoltak be a pénzügyminiszternek.
A jelentés szerint az MNB 2001. évi nyeresége 3,6 milliárd forint, mérlegfőösszege pedig 5453 milliárd forint volt.
A jegybank megelégedéssel nyugtázta az ÁSZ azon megállapítását, hogy az átszervezés következtében 2001-ben az MNB kisebb létszámmal és reálértékben csökkenő költséggel látta el feladatait – tudatta lapunkkal közleményében a jegybank. Nyomatékosították: a működési költségek 2001-ben reálértéken 8,6 százalékkal estek. Az MNB vezetése elfogadta az ÁSZ vezetési kritikáit. A vezetés haladéktalanul intézkedett arról, hogy a továbbiakban minden szervezeti változást az igazgatóság előzetesen tárgyaljon meg – tudatta közleményében a központi bank.