Még fénykorát élte a pesti tőzsde, a részvényárak lendületesen emelkedtek, amikor az elemzői előrejelzésekben először felbukkant az EU-konvergencia fogalma. A szakértők azt jövendölték, hogy a csatlakozásra készülő országokban – így elsősorban Magyarországon –, az unióhoz való csatlakozás közeledtével egyre csökken majd a különbség a kelet- és nyugat-európai tőzsdei társaságok árazásában. A jelentősen alulértékelt magyar részvények folyamatosan túlteljesítik majd a nyugat-európaiak növekedését, s így hoznak később extraprofitot tulajdonosaiknak. Azóta sok minden történt: az amerikai Szilícium-völgyben kipukkadt a technológiai lufi; a hagyományos iparágak óriásainál könyvelési visszaélések rendítették meg a befektetői bizalmat; a World Trade Center lerombolása arra késztette a világot, hogy gondolja újra a biztonsággal kapcsolatos fogalmakat. A gazdasági növekedést stagnálás és csak ritkán bevallott recesszió váltotta fel.
Felülsúlyozni
Ilyen előzmények után már visszafogottabb várakozások előzték meg az október 19-i ír népszavazást. A szakértők azt jósolták, hogy a bővítés támogatása inkább középtávon fejthet ki pozitív hatást, s azonnali reakciót inkább az elutasító eredmény hozhat. Ez utóbbira is volt esély, hiszen egyszer már megkérdezték az ír szavazópolgárokat erről. Akkor nem támogatták az EU bővítését. Ezúttal azonban az erőteljes kampány meghozta az eredményt: a választók majdnem fele az urnákhoz járult, s a szavazók 62,89 százaléka igent mondott. Ezzel felhatalmazták az ír kormányt arra, hogy ratifikálja az unió bővítését lehetővé tevő nizzai szerződést.
A visszafogottabb előrejelzéseket támasztották alá az elmúlt hét tőzsdei eseményei: a BUX 7035 pontig süllyedt, a hét utolsó napjaiban az index sűrűn megfordult a hétezres határ környékén, s rövid ideig az alatt is tartózkodott. Az index 0,83 százalékos veszteségével megegyező süllyedést produkált a Mol árfolyama, a Richter 1,62 százalékkal, a Matáv 2,73 százalékkal lett olcsóbb. Az esést az OTP 0,15 százalékos árcsökkenése fékezte valamelyest. A Merrill Lynch befektetési bank ügyfeleinek a magyar, orosz és török részvények felülsúlyozását javasolta. A befektetési ajánlások szemléltetésére szolgáló modellportfóliójában a bank két magyar papírt szerepeltet. Az OTP 5,2 százalékkal, a Matáv 1,9 százalékkal szerepel ebben a mintául szolgáló értékpapírtárcában. A Merrill elemzői a szektorok értékelésénél is az átlag feletti teljesítményt hozó ágazatok közé sorolták a telekom- és a bankszektort.
Ezúttal nem hozott árfolyam-emelkedést a Mol saját részvényvásárlási akciója. Az olajtársaság újabb 826 500 darab Mol-részvény vásárlását jelentette be, s ezzel 4,5 millió darabra emelkedett a társaság tulajdonában lévő részvények száma. Amennyiben az igazgatóság maradéktalanul él azzal a közgyűlési felhatalmazással, amely szerint a jegyzett tőke tíz százalékáig vásárolhat saját részvényeket, akkor lassan félidejéhez érkezik az akció. Hasonló mértékű felvásárlással tetemes árfolyam-emelkedés is bekövetkezhetett volna, de az eddigiek alátámasztják azt a korábbi nyilatkozatot, hogy a Molnak nem az árfolyam karbantartása a célja, hanem az akvizíciós stratégiája miatt zsákolják be a részvényeket. Nyár óta, a sajátrészvény-vásárlás kezdete óta a Mol kurzusa jellemzően a 4600–5400 forintos sávban mozog, az elmúlt hetet 4760 forinton zárta a papír.
Az ír népszavazást követően a pesti tőzsde üzleti forgalmában sem történt érezhető javulás. A BÉT új vezetése a jövő év elejére ígéri annak a marketingkampánynak az elindítását, amelyben új kibocsátókat szeretnének a pesti parkettre csalogatni, s erősíteni szeretnék a hazai magánbefektetők jelenlétét és súlyát a részvénytulajdonosok között. A börze részvényforgalmának hetven-nyolcvan százalékát hosszú évek óta külföldi befektetők bonyolítják. A BÉT múlt heti sajtótájékoztatóján elhangzott: becslések szerint 25 ezerre tehető azoknak a magánszemélyeknek a száma Magyarországon, akik napi rendszerességgel nyomon követik a tőzsdei eseményeket. A befektetési szolgáltatók ezt a réteget tekinthetik célközönségnek. A brókercégek ritkán közölnek az ügyfeleikre vonatkozó adatokat, de a ezúttal Virág Ferenc, az Equitas vezérigazgatója elmondta: kétezer magánügyfelük van. Az Equitas szinte kizárólag interneten üzletelő magánbefektetőket szolgál ki, s a BÉT legutóbbi forgalmi statisztikája szerint bekerült az első tíz brókercég közé. (1996–97-ben, amikor szárnyalt a pesti tőzsde és a részvénykibocsátások még nem fejeződtek be, mintegy százezerre becsülték az aktív magánbefektetők körét.)
Olcsó dollár?
Vegyes mozgások jellemezték az elmúlt héten az irányadó nemzetközi tőzsdeindexeket. Az amerikai mutatók az utóbbi öt kereskedési napon erősödtek, ugyanakkor ezzel ellentétes irány alakult ki Frankfurtban és Párizsban. A Dow Jones ipari index 8444 pontra emelkedett, amely 1,47 százalékkal haladja meg az egy héttel korábbi értékét. A Nasdaq Composite indexe 1331 ponton fejezte be a hetet, ami 3,34 százaléknyi nyereséget tartalmaz. Európában egyedül az FTSE 100-as index követte az Amerikában kialakult trendet. A londoni mutató 2,48 százalékos erősödéssel péntekre 4051 pontig emelkedett. Ezzel szemben a párizsi CAC 3,17 százalékkal, a frankfurti DAX 1,96 százalékkal csúszott vissza öt nap alatt.
Ebben az időszakban a legmegdöbbentőbb prognózist Steven Roach, a Morgan Stanley főközgazdásza tette. A befektetési bank elemzésére alapozott kijelentés szerint a következő két évben a dollár 15-20 százalékot veszíthet értékéből az euróval és a jennel szemben. Mindezt elsősorban az USA folyó fizetési mérlegének tetemes hiányával indokolta, amely az amerikai monetáris politika módosulásához vezethet.
Vitatott kamatszint
Ilyen jelek egyébként a Federal Reserve (Fed) – az USA jegybankjának szerepét betöltő szövetségi bank – környékén is fellelhetők. Tavaly év elején az USA-ban 6,5 százalék volt az irányadó kamatláb, amelyet 11 lépésben, decemberre 1,75 százalékig csökkentettek. Az idén mindeddig nem módosítottak a 41 éves mélypontot jelentő kamatszinten. Alan Greenspan, a Fed elnöke minden eddigi nyilatkozatában megfelelőnek ítélte a kamatszintet, de a Fed monetáris politikáját meghatározó szakemberek közül egyre többen vélik úgy – s ennek hangot is adnak –, hogy a gazdaság lendületbe hozásához további kamatcsökkentésre lenne szükség. A merészebb piaci szakértők a jövő év első felére már egyszázalékos kamatot tartanának szükségesnek a gazdaságpolitikai célok megvalósításáért. A Fed nyíltpiaci bizottsága legközelebb november első felében vizsgálja fölül a kamatszintet.
Spanyolország
Több ezer hektár lángokban – Spanyolország újra súlyos erdőtüzekkel küzd + videó
