Seselj bojkottálja a második fordulót

Újvidék. Úgy döntött a Szerb Radikális Párt (SRS), hogy bojkottálja a szerbiai elnökválasztások második fordulóját, amelyben Vojiszlav Kostunica és Miroljub Labusz verseng a szavazatokért. A döntést maga Vojiszlav Seselj, a szélsőségesen nacionalista párt vezetője jelentette be tegnapi sajtóértekezletén. Mint emlékezetes, Seselj a választások vasárnapi első menetében harmadikként végzett mindössze néhány százalékkal maradva le a másodikként befutó Labusztól.
A radikális bojkott várható volt, hiszen az őket támogatók szavazatai nélkül Szerbiában nem lehet elnököt választani, hiszen az első fordulóban is mindössze 55 százalék járult az urnákhoz, a másodikban pedig általában jóval kevesebben szavaznak, a választások viszont csak akkor érvényesek, ha a polgároknak több mint a fele él jogával. Seselj szerint a második menet kudarca – ami kétségkívül politikai válságot idézne elő Szerbiában – megnyitná az utat a rendkívüli választások előtt minden szinten. Ez a radikálisok nem titkolt célja. Nem tudni, hogy Seselj a döntést megelőzően tárgyalt-e Kostunicával az esetleges támogatásról, s hogy próbáltak-e alkut kötni. Ezt megelőzően a köztársasági választási bizottság elutasította a SRS követelését, hogy a „szabálytalanságok miatt” semmisítse meg az elnökválasztásokat, s írjanak ki újakat. Minden jel szerint Seselj nem nyugszik bele vereségébe, s minél jobban kamatoztatni akarja nagy és növekvő támogatottságát, ami egyébiránt mind nagyobb aggodalommal tölti el a szerbiai demokratikus közvéleményt.
Biljana Plavsics assszony, volt boszniai szerb elnök beismerő vallomása, hogy bűnösnek tartja magát az emberiség elleni bűncselekményekben, a találgatások egész sorát indította el Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában. Florance Hartmann asszony, a hágai ügyészség szóvivője szerint a beismerést nem használják fel Milosevics ellen. Ez volt a megállapodásnak a vádlott által szabott feltétele. Pedig sokan vádalkura gyanakodva éppen azt emelik ki, hogy Plavsics asszonynak a Milosevics elleni koronatanú szerepét szánták. Mindazonáltal Plavsics aszszony beismerése nem marad következmények nélkül a Milosevics-perben sem. De a politikában sem. Ebből ugyanis az következnék, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság egy bűnszövetkezet tevékenysége nyomán jött létre. A boszniai szerb kormányfő sietett kijelenteni: Hágában személyek és nem intézmények, entitások vagy államok felett ítélkeznek.