Szűkmarkú költségvetést készített a PM

Majdnem minden területen visszafogott kiadásokat tervez a kormány az államháztartási hiány leszorítására. Lesz is mit leszorítani, hiszen az uniós metódus szerint számolt deficit az idén közelíti majd a GDP nyolc százalékát. A tervezetet ma tárgyalja a kabinet.

Szűkmarkú költségvetési tervezetet állított össze 2003-ra a kormány – derül ki a lapunk birtokába jutott dokumentumokból. A takarékosság nem véletlen, hiszen a ma a kormány elé kerülő tervezet az idei évre öt százalékot meghaladó, GFS-elszámolás szerinti hiánynyal számol, ám az unióban használt metódus szerint a deficit a bruttó hazai termék nyolc százalékát is közelítheti. Ez azt jelenti, hogy jövőre három-négy százalékpontot kell lefaragni a hiányból, hogy a beharangozott, 4,5 százalékos cél teljesülhessen.
A központi költségvetésnél 560 milliárdos hiányt tervez jövő évre a pénzügyi tárca, 4730 milliárdnyi bevétel és 5290 milliárd forintos kiadás egyenlegeként. A társadalombizotsítás 2500 milliárdos bevételével 2770 milliárdos kiadás áll szemben. Ennek tükrében, figyelembe véve a 18 500 milliárd forintosra belőtt GDP-t, a 4,5 százalékos hiány – papíron – teljesíthetőnek látszik.
A bevételek teljesülésénél a PM bizalommal tekint a gazdasági társaságokra és a lakosságra: társasági adóból ugyanis tíz százalékkal többet kell beszedni, mint az idén, és ennél is nagyobb a különbség a személyi jövedelemadó esetében. Az ÁPV Rt.-re is komoly feladatok hárulnak, ám nem ingyen: ha a Mol privatizálandó részét eladják, százmilliárdot meghaladó bevétellel számolhatnak.
A kiadások terén ugyanakkor nem fogott vastagon a ceruza: az útfejlesztési célelőirányzat mindössze 55 milliárd forint lesz, a gyorsforgalmi úthálózat bővítésére – a beharangozott kétszázmilliárddal szemben – pedig csak 62 milliárdot szánnak. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési célelőirányzat 15 milliárd, a beruházásösztönzési 21 milliárd, a lakástámogatási pedig nyolcvanmilliárd forint lesz. A tartalékok összege sem túlméretezett: a céltartalék 15,5 milliárd forintot tesz ki, az általános 28, a rendkívüli pedig 16,5 milliárd forintot ér el.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ezzel párhuzamosan megállapodott az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel arról: utóbbi hároméves halasztott fizetési konstrukcióban egyenlíti ki a számára átadott fejlesztési banki vagyonelemeket – tudtuk meg MFB közeli forrásból. Az ÁPV eredetileg azt kérte: csak az átadott cégek magánosítása után kelljen fizetnie, de ezt a fejlesztési bank nem fogadta el. A fizetési konstrukció cégek sorára – például Zsolnay-csoport, Hollóházi Porcelángyár Rt., Hungexpo Rt, Siótour Rt., Tisza Cipő Rt., Club Tihany – vonatkozik. Nem érinti viszont a szövetkezeti üzletrészek kezelését végző Casa Rt.-t és az MFB Üzlethasznosító Kft.-t (ezek ellentételezéséről még nincs döntés). A korábbi hírekkel ellentétben ráadásul egyelőre továbbra is az MFB-nél marad az autópálya-finanszírozást végző Nemzeti Autópálya (NA) Rt. és az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt. A döntések révén az államra nem hárul azonnali anyagi teher az MFB-ÁPV Rt. közti ügyletek nyomán.

Drasztikus illetékemelés. Törvénymódosító csomagot nyújt be a Fidesz a lakásvásárlási illeték mérséklésére – közölte Vitányi István országgyűlési képviselő az ellenzéki párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus rámutatott, hogy ez szerepelt az MSZP ígéretei közt is. A Fidesz szerint az adók és illetékek drasztikus emelése az igazságszolgáltatás és az örökösödés terén a jogkereső közönség kifosztását jelenti. Répássy Róbert, a frakció jogi kabinetjének vezetője úgy fogalmazott: „Jövőre még az igazság is többe kerül.” Megjegyezte: az illetékekre vonatkozó kormány-előterjesztést az igazságügy-miniszterre utalva sokan „Bárándy-csomagként” emlegetik. A képviselők utaltak arra is: öröklés esetén az illeték általános mértéke 15 millió forintig 11 százalékra, az efölötti résznél pedig 15 százalékra emelkedik. (K. F.)