Tartja ígéretét az unió

Tartja magát az EU ahhoz az ígéretéhez, hogy még ebben az évben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat az erre készen álló tagjelöltekkel – erősítette meg tegnap a dán miniszterelnök. Anders Fogh Rasmussen az EU soros elnöksége nevében nyilatkozott arról a találkozóról, amelyet kezdeményezésére a 13 tagjelölt első számú vezetőinek részvételével tartottak Koppenhágában.

Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő, az Európai Unió belső reformjáról tanácskozó konvent elnöke hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozta az EU új alkotmányának tervezetét. A dokumentum egyebek között azt javasolja, hogy hozzák létre az EU-állampolgárságot, amelyet minden tagország összes lakosa megkapna saját állampolgársága mellett.
Magyarországot nem zavarja, hogy az EU védzáradékokat kíván beépíteni a csatlakozási szerződésbe, mert abból indul ki, hogy a tagság minden feltételét teljesíteni tudja – jelentette ki a magyar miniszterelnök tegnap Koppenhágában. Medgyessy Péter szerint ez azt jelenti, hogy a záradékok alkalmazására Magyarország esetében nem is lesz szükség.
Medgyessy Péter utalt arra, hogy a védzáradék intézménye korántsem ismeretlen az unió gyakorlatában. Korábban, például Spanyolország és Portugália csatlakozásakor hat-hét éves védzáradékokat is alkalmaztak. A legutóbbi, 1995-ös bővítési körben (Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásakor) a záradék csak egy évig volt ugyan érvényben, de ezek az országok akkor már az Európai Gazdasági Térségekhez tartoztak – emlékeztetett a kormányfő.
A brüsszeli megállapodások legnagyobb értéke az, hogy egyértelművé vált az unió álláspontja, s ezen az alapon már lehet tárgyalni. Előrelépés, hogy a közös álláspont szerint az újonnan csatlakozó országok is hozzájuthatnak a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz. További pozitív mozzanat, hogy már tagságuk első évében javulnia kell az uniós költségvetéshez viszonyított nettó pozíciójuknak. Fontos eredmény végül az is, hogy az EU a strukturális és kohéziós alapokból is kész jelentős előleget fizetni az új tagállamoknak – fűzte hozzá.
Ez utóbbival kapcsolatban a kormányfő megjegyezte, hogy az újonnan csatlakozó országok felvevőképességén múlik, mennyit tudnak majd ezekből felhasználni. Ez viszont szerinte jó ösztönző, mert azt jelenti, hogy azok az országok tudják majd a legjobban hasznosítani az alapokat, amelyek a legjobb intézményrendszert építették ki ehhez.
A negatívumok közül a miniszterelnök azt emelte ki, hogy az EU változatlanul tízéves átmeneti időszakban kívánja bevezetni a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat, amit Magyarország – és a többi tagjelölt is – nagyon hosszúnak tart. Szerinte itt egyensúlyt kell teremteni: ha Magyarország a kívánt mértékben járul hozzá az uniós költségvetéshez, akkor a támogatásokból is ennek megfelelően kell részesülnie. A tárgyalások mezőgazdasági fejezetéhez tartozik még a termelési kvóták ügye, ahol Magyarország ugyancsak javítani szeretne még az unió eddigi ajánlatain.
Kovács László külügyminiszter szerint a koppenhágai találkozón kiderült, a bővítési folyamat az eddig érvényesnek tekintett menetrend szerint haladhat tovább. Kedvezőtlen mozzanatnak csak az tekinthető, hogy nem történt elmozdulás a tizenötöknek a mezőgazdasági fejezet legfontosabb területeivel kapcsolatos álláspontjában.

Chirac és Blair vitája. Élénk szópárbaj bontakozott ki Jacques Chirac francia államfő és Tony Blair brit miniszterelnök között az unió közös mezőgazdasági politikájának reformjáról pénteken az EU-tagországok brüsszeli csúcsértekezletén – ismerte be tegnap Blair szóvivője. A Financial Times hétfőn azt közölte, hogy Chirac az európai vezetők jelenlétében Tony Blairhez fordult az alábbi szavak kíséretében: „Ön neveletlen volt, velem még soha senki nem beszélt így.” Párizs és London az EU közös mezőgazdasági politikája és a brit költségvetési visszatérítés rendszere ügyében áll érdekellentétben. (MTI)