Új árvízvédelmi lehetőség

Berecz Zoltán szegedi gépészmérnök olyan módszert javasol az árvízi védekezésnél, amelyet eddig még senki nem szabadalmaztatott. Szerinte a vízzel töltött tömlővel hatékonyabban és olcsóbban lehetne szembeszegülni az árral, mint a homokzsákokkal.

Régóta foglalkoztatja az árvíz elleni védekezés gondolata a fiatal mérnököt, aki elmondta: az általa szorgalmazott tömlős gátat már alkalmazták cseh, holland és svájci vízügyi szakemberek, ám az tökéletesítésre szorult. Éppen ezért vette a fáradságot, és miután több szakkönyvet tanulmányozott, többszöri módosítás után elkészítette a korszerű tömlős gát tervét. Ennek lényege, hogy 70 centiméter átmérőjű és egymásba illeszthető, 5–100 méter hosszú csőelemekből áll, amelyek összeszerelhetők. A tömlőbe az áradó folyóból lehet a vizet szivattyúzni, a hatalmas csövet pedig a gát tetejére kell helyezni. A mobilizálható tömlőt úgy lehet lejjebb vinni a gáton, ahogyan a folyón vonul az ár. Berecz az újszerű megoldásnál előnyként említette, hogy a tömlős gát alkalmazásával kevesebb embernek kellene részt vennie a védekezésnél, az anyagi kiadások jelentős mértékben csökkennének, hiszen egy-egy árvízveszélynél több millió homokzsák válik használhatatlanná a víz levonulása után, amelyek ráadásul a környezetet is károsítják. Másik előnye az, hogy erdőtüzek oltására, aszály esetén öntözésre is kiválóan alkalmas. Berecz Zoltán azt állítja, ötletét egyaránt támogatja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Most arra vár, hogy a gyakorlatban is bemutathassa működés közben a mozgatható gátrendszerét, ám ehhez sok pénzre lenne szükség.
A tervről Török Imre György, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke is tájékozódott. Lapunknak úgy nyilatkozott: az ötlet jónak mondható, ám a módszer alkalmazásával kapcsolatban kételyei támadtak. Nem látja megoldottnak a terep megközelíthetőségét és járhatóságát, ezért egyelőre célszerűbbnek tartaná a hagyományos megoldásokat. Ezenkívül hazánkban a Duna és a Tisza alsó szakaszán nincs szükség arra, hogy növeljék a töltések magasságát. Az viszont nem lenne ellenére, ha az ország északi részein kipróbálnák a fiatal szegedi mérnök által tervezett tömlős gátat.

Szennyvíztisztító Magyarnándoron. Hat Nógrád megyei önkormányzat összefogásával valósult meg az a szennyvíztisztító telep, amelyet tegnap adtak át. A Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Debercsény, Mohora és Magyarnándor összefogásával megvalósuló beruházás teljes költsége 1,837 milliárd forint volt. (MTI)