Továbbra sem adnak okot optimizmusra a világgazdaság mozgását leginkább meghatározó fejlett országok makrogazdasági adatai. A Tokióban bejelentett kormányzati intézkedések sem elegendők a szakértők szerint arra, hogy újabb növekedési pályára segítsék a vállalkozásokat. Az USA-ban kilencéves mélypontjára zuhant a fogyasztók bizalmát mérő átfogó index, a Conference Board gazdaságkutató csoport mérőszáma. Japánban a defláció megállítása bizonyul nehezen megoldható feladatnak a kormány és a jegybank számára, s eközben a kereskedelmi bankokban évek óta halmozódó, befagyott követeléseket is szanálni kell. Németországban a kormány csökkenteni volt kénytelen a korábban adott növekedési prognózisát. Ezzel a nemzetközi pénzügyi szervezetek hasonló véleményét volt kénytelen elfogadni. Az IMF aggasztónak tartja, hogy a német államháztartás hiánya az idén elérheti a GDP 3,5 százalékát, megsértve ezzel a valutaunió háromszázalékos küszöbértékét.
Az amerikai gazdaságban a növekedés kétharmadát a lakosság fogyasztása finanszírozza, ezért a piaci folyamatokra figyelő szakembereknek az egyik legfontosabb indikátor a Conference Board által gondozott fogyasztói bizalmi index. A mutató októberben mind az előző havi tényadatoknál, mind az elemzői várakozásoknál kiábrándítóbb lett: 79,4 pontos értékével kilenc éve nem látott mélységbe zuhant. „A munkaerőpiac gyengesége, az iraki háború fenyegetése és a tőkepiacok fokozatos gyengesége kezdte ki a fogyasztói bizalmat” – idézte az MTI Lynn Francot, a kutatás vezetőjét. A bizonytalan kilátásokat igazolták vissza az amerikai GDP harmadik negyedévére közölt előzetes becslések is. Ezek szerint a korábban várt 3–3,5 százalékos sáv alján, 3,1 százalékon várható erre az időszakra a bruttó nemzeti össztermék bővülése.
Kamatmoratórium
Egyre felfokozottabb várakozás előzi meg a hét közepén, november 6-án sorra kerülő kamatrevíziót, amikor a Federal Reserve (Fed) nyílt piaci bizottsága dönteni fog arról: fenntartja-e az év eleje óta érvényben lévő moratóriumot, avagy – eleget téve sokak várakozásának – csökkenti az irányadó kamat szintjét. Szakértők szerint erre elegendő mozgásteret ad a nulla szint közelébe ereszkedő infláció, a gyengélkedő gazdaságnak pedig nagy szüksége lenne a monetáris enyhítésre. A monetáris ügyekért felelős vezetők között már többen a kamatcsökkentést pártolók véleményével azonosultak. Ám a Fed befolyásos elnöke, Alan Greenspan mindeddig nem módosított azon a korábbi álláspontján, miszerint a jelenlegi, 1,75 százalékos alapkamat megfelelő.
A Dow Jones ipari index a múlt hét péntekig fél százalékot veszített értékéből. Amikor azonban a kamatcsökkentési várakozások felerősödtek, azonnal emelkedő részvényárakkal reagált a tőzsde. A fejlett technológiai társaságok papírjait tömörítő Nasdaq Composite ebből az optimizmusból valamenynyit meg tudott őrizni a csütörtöki kereskedés végéig. Ekkor 1330 ponton zárt, alig egy ponttal egy héttel korábbi értéke alatt.
Aggasztó hiány
Európában különböző indexmozgások alakultak ki ebben az időszakban. Párizsban három-, Frankfurtban másfél százalékos indexjavulást tapasztalhattunk, ugyanakkor a londoni FTSE 100-as mutató 0,27 százalékkal az előző pénteki értéke alá került. A piaci reakciók paradoxona, hogy a frankfurti DAX javulni tudott, miközben a német kormány kénytelen volt csökkenteni növekedési prognózisát. A csütörtökön ismertetett korrekció szerint az idén félszázalékos GDP-növekedésre lehet számítani a korábban jelzett 0,75 százalékos ráta helyett. Ebben az IMF elemzői is egyetértenek a német kormánnyal. A 2003-ra vonatkozó, kétszázalékos növekedési előrejelzését a pénzügyi szervezet viszont 1,75 százalékra szállította le. Az IMF a német gazdaságban fellelhető ellentmondásokkal és a világgazdaság bizonytalanságaival indokolta a döntést. A pénzügyi szervezet elemzői kiemelték a német államháztartási hiány túlzott mértékét, amely becslésük szerint az idén elérheti a GDP 3,5 százalékát. Mint ismeretes, az euróövezet tagjai azt vállalták, hogy a költségvetési hiányt nem engedik a GDP három százaléka fölé nőni.
Újabb kivásárlás
A múlt héten László Csaba pénzügyminiszter 8,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt valószínűsített erre az évre. A tőkepiaci szereplők figyelmét a jelek szerint egyelőre inkább a kormány privatizációs szándékai kötik le. A BÉT reményét fejezte ki, hogy az állami vagyon eladásában a tőzsdének fontos szerep jut. A tőzsdeélénkítés ígéretével szemben mindeddig inkább a tőzsdéről távozó társaságok adtak hírt magukról. Legutóbb a Skála távozott a parkettről, a múlt héten a Prímagáz tette közzé ama közgyűlésének napirendjét, ahol többek között a BÉT-ről való távozásról is szavaznak. A tőzsde kijárata felé halad a Pick, s bármikor születhet hasonló gondolat a BorsodChem és a TVK tulajdonosainál is. A Prímagáz csütörtöki nyilvános vételi ajánlata nagyvonalúságával hozott némi optimizmust a befektetők közé: a többségi tulajdonos az előző száznyolcvan nap tőzsdei átlagárát jelentősen meghaladva, 2100 forinton hajlandó megvenni a többi részvényes papírjait.
Mivel az Inter-Európa (IEB) körül korábban már többször támadt hasonló vételi ajánlattal kapcsolatos spekuláció, nem meglepő, hogy ezúttal is erre a papírra találtak rá először a keresgélők. Csütörtökön az IEB emiatt 15 százalékos limittel drágult. Ha tartják magukat a kivásárlásra számító spekulációk, akkor még van tartalék az árfolyamban.
A vezető részvények árfolyamát a háromnegyed éves eredményadatok, illetve a gyorsjelentéseket megelőző spekulációk mozgatták. A Mol (+6 százalék), a Richter (+6,6 százalék) és az OTP (+6,8 százalék) felülteljesítették a 4,42 százalékkal erősödő BUX-ot. A Richter – mint eddig is – elsőként tette közzé első kilenc havi gazdálkodási adatait. Alaposan meglepte a befektetőket a gyógyszergyártó, hiszen a szeptember végéig elért profitja negyedével haladta meg az elemzői előrejelzések átlagát. A többi vezető tőzsdei társaság november 14-én teszi közzé gyorsjelentését, addig a várakozások fogják mozgatni ezek árfolyamát. Az iparág bizonytalanságai leginkább a Matáv kurzusát fenyegetik. Ez a közelmúltban el tudott ugyan szakadni a sokáig kísértő hétszáz forintos árszinttől, de a csütörtöki záróára mindössze másfél százalékos növekedést tartalmaz az előző pénteki árfolyamhoz képest.
Ettől az egy hozzávalótól lesz igazán jó a csirkeraguleves
