Építőipar: jön a hét szűk esztendő

Még tart a hazai építőipar lendülete, ám a kedvező folyamat megtorpanásának jelei már láthatók, s ezt a piac is érzi. Az idén a kormányzati ígéretek ellenére kevesebb bérlakás épülhet meg, mint korábban. Kérdéses az is, hány kilométernyi gyorsforgalmi út valósul majd meg. Az ágazat további bővülésének az is véget vethet, ha beigazolódnak egyes jelzálogbankok várakozásai, és a kormányzat a közeljövőben megnyirbálja a lakástámogatási rendszert.

Munkanaptényezővel kiigazítva az építőipari termelés volumene 2002 novemberében 10,1 százalékkal haladta meg az azt megelőző év novemberi mutatóját, míg az előző havinál – szezonálisan és munkanaptényezővel korrigálva – 0,9 százalékkal volt alacsonyabb – közölte tegnap a KSH az MTI-vel. Korrekciók nélkül a termelés novemberben a korábbi hónapoknál kisebb mértékben, 9,4 százalékkal, január–novemberben 20,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének termelése tavaly novemberben 8,1 százalékkal emelkedett, az épületgépészeti szerelés az előző év azonos havi alacsony bázisához képest 22,1 százalékkal nőtt, míg a befejező építés alágazat termelése 2,5 százalékkal haladta meg a bázist. Az épületek építése 11,8 százalékkal, az egyéb építmények építése pedig hat százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások 2002 novemberében az egy évvel korábbinál 11,4 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek. Ezen belül az épületek új szerződéseinek volumene 26,7 százalékkal maradt el az előző év novemberitől, az egyéb építményeké viszont 13,9 százalékkal nőtt. Novemberig az előző év azonos időszakánál összesen 16 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek az építőipari szervezetek. A megelőző év novemberéhez viszonyítva az építőipari tevékenység költségalapon számított árai 4,2 százalékkal emelkedtek.
A piac bizonytalanságát jól tükrözi, s egyben alátámasztja a GKI Gazdaságkutató konjunktúraindexe is, amely szerint az ipar, s azon belül is az építőipari cégek várakozásai tovább romlottak. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke, Kaposvár fideszes polgármestere lapunknak elmondta: veszélybe kerül a bérlakásépítési program; az idén csak tízmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, ez pedig csupán háromezer bérlakás megépítésére elegendő. A társelnök emlékeztetett rá: a szocialisták a választási kampányban évente minimum ötezer, a kormányzati ciklusuk alatt húszezer bérlakás megépítését ígérték. Szita Károly aláhúzta, hogy a belügyminiszter még ennél is nagyobbat mondott, amikor nyolcezer bérlakás megvalósítását ígérte. (A tavalyinál jóval szerényebb forrást a múlt héten jelentette be Juhász István, a Belügyminisztérium lakáspolitikai főosztályának vezetője).
A helyzet nemcsak a csökkentett forrás miatt drámai, hanem azért is, mert nemcsak összességében jut kevesebb pénz a feladatra, de a támogatás arányában is ijesztő visszaesés következett be. Az idén ugyanis csak 25-30 százalék lesz az állami támogatás mértéke, a nagyobbik részt pedig az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk. A kieső rész megfinanszírozására jelenleg hitelkonstrukció kialakításán dolgoznak.

OTP: háromszázmilliárd jelzálogra. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) engedélyezte az OTP Jelzálogbank Rt. jelzáloglevél-kibocsátási programjához készített tájékoztató módosítását – derül ki a PSZÁF honlapján tegnap közzétett határozatból. A tájékoztatóban a program hatálya alá tartozó jelzáloglevelek keretösszegét változtatták meg: a forgalomba hozott és még le nem járt futamidejű értékpapírok össznévértéke kétszázmilliárdról háromszázmilliárd forintra emelkedett. (B. M. T.)