Feleség Baszajevtől

Csordogált néhány millió dollár Csecsenföldre a háború finanszírozására az elmúlt évtizedben. Eleinte arról lebbentették fel a fátylat a lelkiismeret-furdalástól gyötört moszkvai írások, hogy bizonyos orosz elemek érdekeltek voltak a helyzet fenntartásában: kétes hírű üzletemberek, a hadsereg egyes vezetői, de még egyszerű katonák is csencseltek fegyverrel. Jó ideje olvashatunk azonban már arról is – legutóbb a Nyezaviszimaja Gazeta terjedelmes cikkében –, hogy az iszlám világ, elsősorban Oszama bin Laden szintén dollármilliókkal pénzelte a csecsen harcosokat.
Vallási szekták és jótékonysági szervezetek tucatjainak megbízottjait sodorta a demokratizálódás hulláma Csecsenföldre a 90-es évek elején. Köztük voltak – állítja kutatásaira támaszkodva Valerij Jarimenko történész – Oszama bin Laden emberei is, akik azonnal lecsaptak a kaukázusi régió vallási átnevelésének lehetőségére. Az 1975-ben repülőbalesetben elhunyt szaúdi építési vállalkozó, Mohammed Avada bin Laden 17 gyermeke ekkor milliárdos vagyonnal rendelkezett. Oszama túl volt az afganisztáni háborún, ahol szoros kapcsolatba került az amerikai titkosszolgálatokkal, amelyekkel vállvetve harcolt „az istentelen kommunizmus, az imperializmus és a cionizmus” ellen. A szovjet csapatok Afganisztánból történt kivonása után azonban az Egyesült Államok ellen hirdetett „szent háborút” a szaúdi milliárdos. Oszama bin Laden Amerika-ellenes kurzusát értékelte az új orosz vezetés: az iszlám harcos 1991 és 1993 között többször találkozhatott vallási vezetőkkel és magas rangú kormányhivatalnokokkal. Moszkvában. Eközben Ingusföldön, Dagesztánban, Csecsenföldön gomba módra nőttek ki a földből a mecsetek és az iszlám kulturális központok, amelyeknek a vezetői Bin Laden hű arab követői lettek.
A szaúdi milliárdos 1994-ben küldte Csecsenföldre odaadó barátját, az afgán háborúban 1988-ban megismert Habib Abdul Rahmant, aki itt a Hattab nevet kapta. Bin Laden észak-kaukázusi helytartója, a radikális iszlám vahabita eszmék harcos hirdetője azonnal megismerkedett a csecsen vezetéssel, s szabad kezet kapott iszlám egységének megszervezésére. Arab és tálib harcosok százai érkeztek folyamatosan a függetlenségéért harcoló köztársaságba. A muzulmán világgal az Azerbajdzsánon, Grúzián és Dagesztánon át vezető, jó pénzen megvásárolt útvonalon tartotta Hattab a kapcsolatot, amelynek eredményeként egyre több arab egység alakult Csecsenföldön. Az Al-Kaida 1998-as megalakulása után Hattab automatikusan annak regionális képviselőjévé lépett elő, és félmillió dollárt kapott „az igazhitűek felszabadítására, új kalifátus megalakítására”. A muzulmán állam megalapításának első lépését a tervek szerint a dagesztáni betörés jelentette 1999 nyarán. A haszavjürti béke megkötése után ugyanis a Csecsenfölddel határos területen a vahabiták erős bázist alakítottak ki, miután a helyi adminisztráció vezetőit szaúdi pénzzel „megdolgozták”. Pozíciójukat az is erősítette a jobb életben reménykedő helyibéliek körében, hogy Hattab dagesztáni lányt vett feleségül.
Oszama bin Laden 1999 júniusában személyesen látogatott el a vahabiták Urusz-Martan közelében fekvő kiképzőbázisára. Az iszlám harcosok felkészültségük elismeréseképpen a szaúdi kezéből vehettek át fejenként 300 dollárt. Bin Laden sem tért azonban üres kézzel haza. Az ismert csecsen harctéri parancsnok, Samil Baszajev saját tejpjéből (törzséből) származó lányt ajándékozott neki, aki állítólag a negyedik felesége lett. De Hattab degesztáni akciója összeomlott, s a második csecsen háború felvezetésévé vált. Ennek során Hattabot is likvidálták a szövetségi erők, a tálib rendszer afganisztáni veresége után azonban ennek ellenére több iszlám harcos talált menedéket a kaotikus helyzetű kaukázusi térségben.