Felvidéken igénylik a tanügyi támogatást

A szlovákiai magyarok 12 százaléka, 59 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt. A Csemadok, a Magyar Koalíció Pártja, a cserkészszövetség, a szülői szövetségek és a pedagógusszövetség közös akaratából egy éve létrejött Szövetség a Közös Célokért (SZKC) nevű irodahálózat közleménye emlékeztet rá: az SZKC feladata többek között az is, hogy tájékoztató munkát végezzen a szlovákiai magyarok körében a kedvezménytörvénybe foglalt lehetőségekről.

Időközben az SZKC területi tájékoztató irodáinak hálózata köré működő szervezői hálózat épült ki, aminek köszönhetően egyszerűsödött és hozzáférhetőbbé vált a magyarigazolvány kínálta kedvezményekről való tájékozódás lehetősége. Az SZKC tapasztalatai szerint az őszi szlovákiai választások után érezhetően megnőtt a magyarigazolványok iránti érdeklődés, ami azt bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok élni akarnak a kedvezménytörvény kínálta lehetőségekkel: a magyarországi utazási és kulturális kedvezményekkel, a pedagógus- és diákigazolvány intézményével, az oktatói kártya birtokában igénybe vehető támogatással. Az SZKC szerint a szlovákiai magyar családok körében végzett felmérés azt igazolja: „a családok anyagi helyzete megköveteli, hogy az anyanyelvű oktatással vállalt többletkiadásokhoz hozzájárulást kapjanak”. A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyarigazolvány a nemzeti összetartozás jelképévé vált. A jelentés kitér az SZKC működése ellen irányuló korábbi támadásokra, feljelentésekre és közli: az SZKC tevékenysége ellen sem a rendőrségi vizsgálat, sem a bírósági eljárás során nem találtak kivetnivalót, „sőt bebizonyosodott, hogy az teljes összhangban van a szlovákiai törvényekkel”.
Szlovákiában a kedvezménytörvény „nem véletlenül, ám alaptalanul” váltott ki támadásokat – áll az SZKC jelentésében, amely megállapítja: a jogszabály elleni támadások „lényege a politikai elutasításban van”. Mint írja: „A nemzetközi szervezetek kifogásai is a politikai támadásokba foglalt érvekből indultak ki. Azt azonban senki sem vonta kétségbe, hogy a nemzeti azonosságtudatot ápoló és erősítő tevékenység, amely a státustörvénynek is a lényege, nem ütközik az emberi és polgári jogokba.”
A 2003. január 2-án keltezett dokumentumot Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Kvarda József, a Csemadok országos elnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Vitéz László, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke írta alá.