Győzött a holland jobboldal

Hollandiában ismét a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) nyerte a választásokat, így Jan Peter Balkenende miniszterelnök alakíthatja meg az új kormányt is. A szerdán tartott alsóházi választásokon részvételi csúcs született: Hollandia 12 millió szavazásra jogosult polgárának 80 százaléka járult az urnákhoz.
A várakozásoknak megfelelően ismét a CDA lett az ország legerősebb pártja (44 mandátum), de a többi vezető párt is növelte szavazatai és mandátumai arányát, mert megszerezték a legutóbbi választásokon második helyre emelkedett jobboldali populista Pim Fortuyn Listája (LPF) szavazóinak nagy részét. A legnagyobb nyereséget az ellenzéki Munkapárt (PvdA) könyvelte el, a maga 42 mandátumával. Az alsóházba még bekerült öt kisebb párt nem tudott osztozkodni az LPF csalódott szavazóin, a kis rendhagyó Szocialista Párt (SP) és a Protestáns Párt kivételével mind visszaestek valamelyest a 2002-es választásokhoz képest.
A két nagy párt kiegyenlített erőviszonyai mellett papírforma szerint a nagykoalíció lenne a legkönnyebb megoldás, ám Balkenende miniszerelnök a választás éjszakáján is hangoztatta, hogy többféle kormánytöbbség is elképzelhető. Az általa vezetett CDA legszívesebben eddigi koalíciós partnerével, a jobboldali liberális VVD-vel folytatná a kormányzást, de alsóházi többségükhöz még meg kell szerezniül előreláthatólag a kis baloldali liberális párt, a D66 támogatását is. Elvben nem lehet kizárni a LPF újabb bevonását sem, ők azonban, mint a választás legnagyobb vesztesei és az előző kormány bukásának okozói, aligha számíthatnak újabb meghívásra. Az LPF visszaesésével helyreálltak a holland belpolitika hagyományos erőviszonyai a parlamentben, de a tavaly meggyilkolt, nagyhatású Pim Fortuyn provokatív eszméi nyomot hagytak a politikai életen.