Irak jegyében indul az esztendő

Vajon elmarad-e a közvélemény többsége által biztosra vett Irak elleni háború? Ezt tartja az idei év legfontosabb kérdésének Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Stratégiai és Védelmi Kutatóhivatal főigazgató-helyettese. Amerika sok mindent ettől a döntéstől tesz függővé, s egy második Öböl-háború alapvetően meghatározná az egész évet.

Egyáltalán nem olyan biztos, hogy az Egyesült Államok megtámadja Irakot – véli Tálas Péter. Természetesen komoly esélye van a háborús forgatókönyvnek, de az még egyáltalán nem egyértelmű, hogy Amerika politikailag elég erős ehhez. Bushnak elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy mekkora belpolitikai támogatást tud szerezni egy esetleges ENSZ-felhatalmazás nélküli akcióhoz. Ha elmaradna Irak megbüntetése, Észak-Korea keményebb amerikai, alapvetően politikai, gazdasági nyomásra számíthat, bár Washington lehetőségei e térségben azért kissé korlátozottak – jegyzi meg a szakértő. A fegyverzetellenőrök egyébként Irakban máig nem találtak olyan kemény érvet, amely önálló lépésre hatalmazná fel Washingtont, miközben Busht az idő is szorítja. Január 27-én terjesztik ugyanis a BT elé a jelentést az ellenőrök, csaknem három hetet igénybe vesz ennek vizsgálata, február végéig azonban el kell kezdeni az akciót, március végétől szeptemberig ugyanis alkalmatlan az időjárás e térségben a háborúra. Ha most nem kerül sor Bagdad megtámadására, csak 2003 ősze marad lehetőségként, ekkor viszont az induló választási kampány miatt kell komolyan mérlegelni egy bizonytalan következményekkel járó háborút.
E kérdés továbbra is vitákat gerjeszt majd Amerika és Európa között – állítja a politológus, kiemelve, hogy az „öreg kontinensnek” három szempontból is gondot jelent az Irak elleni esetleges akció. Figyelemmel kell lennie Európának először is az egyre nagyobb számú muzulmán, arab lakosság érdekeire, várható reagálására. A szakértő szerint bizonytalan az is, mi lesz Szaddám megdöntése után. Amerika ugyanis hajlamos a fegyveres konfliktusok után Európára hagyni a gazdasági és politikai konszolidáció feladatait. Európának ezenkívül azt is szem előtt kell tartania, hogy a közel-keleti olajtól elsősorban ő függ, s nem az Egyesült Államok. Fenntartásainak hangsúlyozásánál többre azonban Európának nem nagyon van ereje, egyelőre ugyanis nem érett a globális szerepvállalásra – állítja a szakértő. Biztonságpolitikai szempontból a Mediterráneum, Közel- és Közép-Kelet, valamint Kelet-Közép-Európa térségében képes úgy-ahogy érvényesíteni az érdekeit.
Európának egyébként a szakértő szerint a biztonságpolitikai szempontoknál fontosabb a NATO és az unió bővítése, ami legalább két évre alapvetően meghatározza feladatait. A legfontosabb ezek közül jelenleg a keleti és nyugati közvélemény felkészítése az Európai Unió bővítésére. A keletiek értésére kell adni, hogy hosszú távon lesz igazán hasznuk ebből az integrációból, amely történelmi szempontból fontos. A nyugatiaknak azt kell megérteniük, hogy a mostani lemondással a jövőben Európa gazdasági és politikai súlya növekszik majd. Ezért fontos, hogy sikerüljön normálisan berendezni az uniót.
Az idei év fontos kérdései között sorolta fel Tálas Péter azt is, hogy végre sikerül-e a terrorizmus elleni harc. Igaz, hogy Amerika mindig is öt-tíz éves háborúról beszélt, de a szeptember 11. óta felmutatott eredmény ugyancsak gyenge. Nagy kérdés tehát, hogy lesz-e előrelépés ezen a téren, avagy megragad a dolog elsősorban a titkosszolgálatok szintjén, illetve nagyobbrészt továbbra is propagandisztikus lépések sorozatáról beszélhetünk. Ez esetben ugyanis kudarcra ítélt a küzdelem, hiszen így még a terrorizmus ellen összekovácsolódó nemzetközi koalíciót sem lehet fenntartani.