Minden jót, Mónika!

Lamperth Mónika belügyminiszter asszony nem nyilatkozik a sajtónak a csillebérci vadászház ügyében – Rácz Péter pajtás lakik ott illegalitásban –, reggelente, mármint Rácz őrsvezető, valószínűleg őzeket etet, netán az úttörővasút váltóit zsírozza. Ezen így el lehet nevetgélni egy darabig, de ha végiggondoljuk, hogy a szakértők által kilencvenhétmillióra taksált – 1999-es becslés – ingatlan mindössze tizenötmillióért cserélt gazdát annak idején, akkor azért az embernek élire áll a bicskája.
Hát nyilatkozzon a miniszter asszony, kezit csókolom. Miniszterkedni, ministrálni ugyanis annyit tesz, mint szolgálni, kiszolgálni. Adott esetben a közvéleményt. El kéne végre árulni, mi a fészkes fenét keres Rácz pajtás az egykor közös tulajdonban lévő objektumban. Sokunkat érdekelne.
Lamperth Mónika azonban nem nyilatkozik. Valószínűleg siet. Talán várjon egy picit. Fordult az idő, kedves Mónika! A pofa be!, kuss! időknek vége, a kérdésekre válasz jár. Mi van ezzel a Rácz Petivel? Tessék megszólalni végre…
Vagy a naptárt cserélte el a miniszter asszony, vagy bennünket tekint karonülő elmebetegnek. Nem vagyunk azok. Választ várunk, adott esetben tettet. Úgy vágja ki Rácz őrsvezetőt a körletből, vigye magával szerencsétlen az úttörővasút Ságvári ligeti sorompóját is egy lendülettel.
Ez persze csak javaslat. A valóság az, hogy jó Mónika nem áll a sajtó elibe, nem nyilatkozik, fintorogva sarkon fordul, mint egy sértett hintaló. Kár.
Lesznek még más idők is, kezit csókolom. Lesz itt még váltóállítás.