Bársony András külügyi államtitkár szerint az alapítványnak nem volt felhatalmazása a 2003-as támogatások kifizetésére.
– Az államtitkár úr jogi tévedésben van akkor, amikor azt feltételezi, hogy az IKA 2003-as évi jogosítványokat gyakorol. A támogatások folyósítása a tavaly október hetedikén meghozott kuratóriumi döntésen alapul, a 2002 elején kiírt pályzat alapján, így semmiféle visszaélést nem követtünk el. Én csak a feladatomat teljesítettem, komolytalan és nevetséges mindenféle feltételezés a „partizánakciómról”. A kifizetés fedezetét az a költségvetési pénz biztosítja, amelyet még az Orbán-kormány határozata nyomán kapott meg az IKA. (Ezt támasztja alá a kuratórium leendő elnökének, Pomogáts Bélának a tegnapi Magyar Nemzetben közölt nyilatkozata is, aki megerősítette, hogy érvényes döntés van a felvidéki oktatási-nevelési támogatások ügyében – a szerk.). Szeretném kihangsúlyozni, hogy a szlovákiai pályázók részére megítélt és folyósított támogatással nem sértettünk meg hatályos szlovák vagy magyar jogszabályt, sem nemzetközi kétoldalú egyezményt. Európai mintát és gyakorlatot követtünk. A közalapítvány tizenhárom éve nyújt egyéni és közösségi támogatást határon túli – köztük felvidéki – magyarok részére, és ezeket a szlovák fél korábban soha nem kifogásolta. Miért kellene hát különmegállapodás az oktatási-nevelési támogatásról?
– Meglehetősen zavaros a helyzet az IKA körül. Az új kormány leváltotta a régi kurátorokat, azután mégsem; később kinevezték az újakat, de a testület ez idáig nem alakult meg. Mi a helyzet most?
– A kormányzat belátta, hogy az IKA kuratóriumváltása kapcsán be kell tartania a jogszabályokat. Folyamatban van az új testület bírósági bejegyzése, amely a bírósági eljárás végén tarthatja meg alakuló ülését. Addig a régi kuratórium vezető tisztségviselői kötelesek ellátni a feladatukat, biztosítva az alapítvány folyamatos működését, hiszen az előírások és a pályázók érdekei is ezt kívánják.
– Több szomszédos országban a pedagógusszervezetekkel közösen bonyolítják le a pályáztatást. A Felvidék esetében ez miért maradt el?
– Az IKA itt is hasonló eljárást szeretett volna, mint a többi régióban, felkérve az együttműködésre az egyik felvidéki magyar társadalmi szervezetet. Megfontolt tárgyalások után létrejött egy együttműködési megállapodás közöttünk és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége között, ám ezt a HTMH elnöke érthetetlen módon, indokolás nélkül elutasította. Emiatt kénytelenek voltunk közvetlen módon végrehajtani a kormányhatározatban foglalt feladatainkat.
– A HTMH vezetője, Bálint-Pataki József tegnap azt nyilatkozta, lépéseket tett annak érdekében, hogy ne ismétlődhessék meg a pénzosztás, és reméli, a szlovák politikusok „egyéni akciónak, kisiklásnak” tekintik a történteket.
– Szomorú, hogy a határon túli magyarok támogatására létrehozott hivatal vezetője ilyen kijelentéseket tesz.
– Itthon nagyobb a botrány, mint Szlovákiában. A legélesebb támadások a magyar politikusoktól és a magyar sajtóból érik, miközben – főként a határon túli magyar politikusok körében – nagy a csend.
– Sokan hallgatnak most azok közül, akiknek szólniuk kellene. Talán előbb megvárják, hogy a vajas kenyér melyik oldalával esik a perzsaszőnyegre.
– Nem tart attól, hogy az eset miatt gyengültek hazánk pozíciói a státusvitában?
– A helyzet abszurd. Ha valahol a világban valakik kitalálják, hogy a magyarok ezentúl csak kézen járva közlekedhetnek, akkor nem célszerű hosszas tárgyalásokba bocsátkozni arról, hogy a kézenállásba ugyan nem, de a törpejárásba belemennénk. Egyébként úgy tűnik, hogy mindettől függetlenül a szlovák–magyar státusvita holtpontra jutott. Bízom abban, a folyósítás lendületet ad a további tárgyalásoknak, és azt olvastam, hogy Kukan külügyminiszter úr akár már holnap is kész tárgyalni magyar kollégájával. Meggyőződésem, hogy senki sem árthat az ország érdekeinek azzal, ha jogszerűen és tisztességesen végzi el a munkáját. Én ezt teszem.
Pályázat politikai kockázattal? A felvidéki magyarok számára a státustörvényben előírt oktatási-nevelési támogatás kifizetéséről kirobbant vita nyomán Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás irodavezetője lapunknak kifejtette: nem szeretnének olyan színben feltűnni, mintha akadályozni próbálták volna a támogatások kifizetését a családoknak, és semmiképp nem akarnak beállni azok sorába, akik az IKA elmúlt négyévi tevékenységét degradálják. A társulás áprilisban arra kérte az IKA-t, hogy a Szülőföldön, magyarul! pályázatot a szeptemberi szlovákiai választások miatt egyelőre ne hirdessék meg, ugyanis a státustörvény kapcsán indított rendőrségi vizsgálat, bírósági eljárás és a szlovák parlamentben benyújtott két ellentörvény miatt túl nagy a politikai kockázatot jelent. A társulás szeptember végén készen állt arra, hogy átgondoltan és a szlovákiai törvényeknek megfelelően előkészítsék a pályázat meghirdetését, de közben úgy látták, hogy az IKA nem rendelkezik azzal az összeggel, amellyel valamennyi felvidéki esélyes pályázót kielégíthetett volna, illetve a HTMH nem hagyta jóvá a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és az Illyés Közalapítvány között körvonalazódó keretmegállapodást. A Szövetség a Közös Célokért az esztergomi pénzosztogatás háttérben a Rákóczi Szövetség beíratási programjának szervezőit látja, akik „ma is úgy viselkednek, mintha nem ismernék a szlovákiai magyarok helyzetét”. Lapunk információi szerint a Rákóczi Szövetség ebben a tanévben ötvenmillió forintot költ (ennek jelentős része szintén IKA-támogatás) arra, hogy az iskolaköteles gyerekek szüleit meggyőzzék, hogy írassák magyar iskolába a diákokat. Pogány Erzsébet szerint „a felelőtlen ígérgetéseket el kell kerülni, mert a határon túli magyarokon jobban segít, ha kérésükre korrekt elutasítást kapnak, mint hogyha elérhetetlen milliós támogatásokat lebegtetünk előttük”.
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
