Tisztelt Szerkesztőség!

Reggelek a „közszolgálati” tévében

Azoknak szánom e sorokat, akik a kormányváltás előtt azt híresztelték, hogy az MTV közszolgálati televíziója Orbán-tv lett, meg hogy a Fidesz rátelepedett a médiára. Már az is arcátlanság, hogy most, amikor az MTV-ben nyíltan a balliberális kormány prókátoraiként lépnek fel a szerkesztők és műsorvezetők, az MSZP médiafelelőse és pártelnöke elégedetten hallgat. Ők voltak ugyanis az Orbán-kormány idején a legharcosabb ügyvédei a szólásszabadságnak, legvérmesebb kritikusai az akkori köztelevíziónak.
Ma már a látszatra sem adnak a műsorvezetők. Megtehetik. A cigány önkormányzati választásokon, a Horváth Aladárral folytatott beszélgetés során, a Lungo Dromot serényen szidalmazva mély egyetértésben dőlt a közszolgálati hazudozás, csúsztatás, magyarázkodás: Horváth Aladár szoclib szimpatizáns szerint a Lungo Drom lenézi a cigányságot (?!), s azt képzelte, hogy elhiszi a cigányság, hogy egy szociálliberális kormány megszünteti a családi pótlékot. Tényleg olyan rövid a memóriája a szoclib Horváthnak, hogy nem emlékszik rá: bizony a szocialisták egyszer már megszüntették a családi pótlékot, és azt az Orbán-kormány vezette be újra? Méghozzá alanyi jogon. Horváth visszatetszőnek tartja, hogy a Lungo Drom a Fidesz politikáját támogatja. De mennyivel tekinti jobbnak a szocialisták politikáját, akiknek az elmúlt negyven év is kevés volt a cigányság felemelésére? Nem érzi-e a cigányság elárulásának, hogy azok ellen lép most fel, akik a cigányság tanulását és továbbtanulását ösztönözték kedvezményekkel, jogszabályokkal? Horváth nem veszi észre, hogy éppen az MSZP segélyezési politikája nyomja vissza a cigányságot a tudatlanságba, az elmúlt negyven év nihilista viszonyaiba.
Ezután Horváth a riporterrel közösen megállapítja, hogy a cigány önkormányzati választáson „mindössze” csak (!) tizenhét szavazattal lett több leadva, mint ahányan jelen voltak. A mindössze szó oly mértékű bagatellizálása a tényeknek és egy nyilvánvaló választási csalásnak, hogy itt az arcátlanság már nem is az illő kifejezés. Nem beszélve arról, hogy az OVB tovább engedte a választást, és elutasította a Lungo Drom óvását. A súlyos visszaélés sokakat emlékeztet egy nemrégen lezajlott, sokkal komolyabb és sorsdöntőbb választásra, ahol hatezer kifogást utasított el az OVB. Hát ilyen emberekkel szeret a jelenlegi tévés gárda csevegni! A Lungo Drom képviselője nélkül kellemesebb volt a beszélgetés Bánó Andrásnak.
Vagy itt van például a Verebes nevű, nagy művész. Megteheti jó pénzért, hogy reggeli „közszolgálati” tv-műsorban azzal dicsekedjék, hogy ő lett az év közéleti embere. Talán azért, mert a kötelességszerűen Orbán-gyűlölő „Heti Hetes” propagandaműsorában azzal akart jópofa lenni, hogy elmesélte nemi betegsége történetét? Vagy talán amiatt lett az év közéleti embere ez az ember, mert részt vett a Való világ című műsorban? Azt is mondta ez a nagy művész, hogy az ő tevékenysége kihatott a választásokra. Ebben lehet, hogy igaza van. Most még. Mert eljön az idő, amikor az ilyen mocskolódó és trágár műsorok visszaütnek. Amikor majd nem lehet ilyen arcátlanul manipulálni a lelkeket, amikor majd nem meri a Dávid Gyula nevű energia-szakértő a kamerán keresztül a képünkbe mondani azt az arcátlan hazugságot, hogy ez a kormány az, amelyik megpróbálja az energiaár-emelések okozta nehézségeket enyhíteni.
Nem tudom, mire gondolt. Talán arra, hogy a jelenlegi kormány az üzemanyagárakra máris hatalmas adót rakott? Hogy a gázüzletág állami felvásárlásáról lemondott, és így végképp kiszolgáltatottá tette az országot a gázárat illetően is, persze ezzel is a multiknak kedvezve? Kompenzációt emlegetnek, ami egyenlő az idős ember megalázásával. A gyógyszeráremelésekre a kormány szócsöveként elkönyvelt Nap-kelte szerkesztősége már keresheti a nyilatkozókat, a szakértő, megmondó embereket, mert hisz eddig az olcsóbb gyógyszerekre biztatták a tizenkilencezer forinttal megalázott nyugdíjasokat. Kíváncsi vagyok, lesz-e merszük továbbra is az olcsóbb gyógyszert ajánlani, feledtetve a szegény nyugdíjasokkal, hogy már az olcsóbb is megfizethetetlen. Különösen azok számára, akiket a tizenkilencezer forinttal lépre lehetett csalni.
A gázáremelés az Orbán-kormány bűne, a benzinadó-emelés az Orbán-kormány bűne, az infláció feletti villanyáremelés is az Orbán-kormány bűne, a sztrádadíj bevezetése és emelése szintén az Orbán-kormány bűne (miért hosszabbította meg a sztrádát?), a multicégek pánikszerű gyárbezárásai szintén az Orbán-kormány bűne; kíváncsian várjuk a további bravúrokat gyógyszerügyben az immár a kereskedelmi kultúrtelevíziók szintjére süllyedt magyar köztelevíziótól.
A D–209-es titkos ügynök közszolgálati magántévéje ontja a hazugságot; az előző kormányt göbbelsi propagandával befeketítve, árokbetemetést hazudva.
Zsigmond Gábor
Budapest

Felvetéseim az uniós téma felelőseihez
Itt toporgunk az Európai Unió kapujában, bebocsátásra várva. Várakozás közben számtalan gondolat jár a fejünkben. Keveset tudunk még uniós lehetőségeinkről. Amit már tudunk, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatás az első évben a teljes támogatás csupán 25 százaléka lesz, amely majd tíz éven át, fokozatosan éri el a száz százalékot. Igaz, hozzájárultak, hogy a saját állami költségvetésünkből 30 százalékkal megemelhetjük a támogatás öszszegét. Kérdés: melyik költségvetési fejezetből fogjuk ezt az összeget elvenni?
Mit tudunk még? Tudjuk, hogy külföldi állampolgárok tíz évig nem vehetnek termőföldet Magyarországon (csak a jogszabályokban biztosított kiskapukon keresztül!). Tudjuk, hogy a sertések moslékkal nem etethetők. Tudjuk, hogy a vágóhidak felszerelését és higiéniáját szigorú jogszabályok írják elő. Tudjuk, hogy a vendéglátóipar és az üzemi konyhák (például kórházak, étkeztető vállalatok stb.) kizárólag rozsdamentes berendezéseket és eszközöket használhatnak. Ha ezek beszerzésére nem rendelkeznek kellő anyagi fedezettel, akár be is zárhatják üzemüket. Néhány egyéb uniós szabványról is hallani szóbeszédet, mint például az egyenes uborkáról és hasonlókról, de ezeket a kormány még nem erősítette meg.
Semmit sem hallottunk azonban az uniós árakról és bérekről. Én sem vagyok kellően tájékozott, de egy konkrét esetet ismerek részletesen: egy fiatal, magyar lány úgynevezett vendégmunkásként, adminisztratív munkakörben havi 1400 eurót keres, amiből a járulékok és adók levonása után – néhány cent híján – ezer eurót kap kézhez. Ez a mai árfolyamon 242 ezer forintnak felel meg. Szembeállítva a jelenlegi magyar jövedelmeket euróra átszámítva, elég ijesztő képet kapunk. De maradjunk csak az alacsony jövedelmű lakosságnál. Mint tudjuk, Magyarországon mintegy hárommillió nyugdíjas él. Közülük 800 ezren igényeltek egyszeri nyugdíjemelést, akiknek a nyugdíja 42 200 forint alatt volt. Az igénylők legfeljebb tíz százaléka számíthat néhány ezer forintos emelésre, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet korlátai miatt. A kedvezményezettek elsősorban azok lehetnek, akiknek a jelenlegi nyugdíja lényegesen alatta van a megállapított 42 000 forintos határértéknek. De a maximális 42 200 forint után is csak 194 euró illeti meg a jogosultakat. Az úgynevezett minimálbéren dolgozók sincsenek sokkal kedvezőbb helyzetben. Az 50 ezer forintos bruttó keresetük mindössze 206 eurót ér. Kíváncsi vagyok, hogy a kormány most bejelentett, csatlakozást népszerűsítő kampánya választ tud-e adni sokunk jogos aggodalmaira.
Parragh János
Budapest

Félix úr valótlanságai
Nagy figyelemmel olvastuk a Magyar Nemzet 2003. január 31-i számában A tárca halogat, a miniszter fenyeget című, Félix Péter által írt cikket. A számos valótlanságot tartalmazó írásra néhány szóban szeretnénk válaszolni. A minisztérium vezetőit ért sértegetésekre nem reagálunk, csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy azok nem igazak, és nem fedik a valóságot.
A minisztériumnak az az álláspontja, hogy az Önszabályozó Reklámtestület által kiadott állásfoglalás a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény értelmezése tekintetében nem képezheti a reklámfelügyeleti eljárás alapját. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 54. §-a szerint ugyanis a jogszabályokat kötelező erővel csak az Országgyűlés, illetve a kormány értelmezheti a Magyar Közlönyben közzétett elvi állásfoglalásban. Erre tekintettel semmilyen más értelmezéshez, így a véleményeltérés alapját képező Önszabályozó Reklámtestület által kiadott állásfoglaláshoz sem fűződik joghatás.
A jogalkalmazó szervezetek (fogyasztóvédelmi felügyelőségek, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a bíróságok) hatáskörébe tartozik a konkrét ügy elbírálása, és e körben a felettes szerv a hatóság számára determinációt jelentő állásfoglalás (utasítás) kiadására nem jogosult. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek a reklámfelügyeleti eljárás során a hatályos jogszabályok alapján járnak el.
A tárca kérésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a dohánytermékek reklámozási gyakorlatának ellenőrzését a 2003. évi országos vizsgálati programjába felvette. A vizsgálat lezárását követően a tapasztalatok összegzéséről készülő jelentést Félix úr részére is megküldjük. Meggyőződésünk, hogy a véleménykülönbségek tisztázását szorgalmazók az egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítésének elkötelezett hívei. Sajnáljuk, hogy a konszenzus a mai napig nem jött létre.
A fentiekről a minisztérium vezetői (miniszter úr, közigazgatási államtitkár úr, helyettes államtitkár asszony, főosztályvezető úr) számos levélben tájékoztatták Félix urat. Hovatovább az apparátus egy jelentős része Félix úrnak dolgozik, hátráltatva a más egyéb fontos feladatok elvégzését. Úgy véljük, hogy a dohánytermékek reklámozására vonatkozó törvényi tilalmak betartása közös érdekünk. Ezért azt javasoljuk, hogy a jövőben ne a konfliktusok élezésére, hanem a minél jobb együttműködésre törekedjünk.
Szelestey Lajos
mb. főosztályvezető,
gazdasági minisztérium

Nehéz mit kezdeni egy olyan válaszlevéllel, amely hazugnak nevez, miközben szerzője deklaráltan nem kívánja megmondani, hogy miben hazudtam. Mindenesetre ez a módszer igen jellemző a gazdasági tárca levelezőire. Véleményem szerint a minisztérium elkötelezett dohánylobbista magatartását bizonyítja, hogy minden dohányzással kapcsolatos vitában a dohányipari lobbinak ad igazat. Különleges méltányosságból engedélyezte a dohányreklámozást egy motorcsónakversenyen, jogosnak minősíti a kirakati dohányreklámozást és azt is, hogy dohányzó sztárokkal lehessen termékeket reklámozni. Ami pedig kifejezetten meghökkentő: a levélben a tárca képviselője egy szóval sem kívánta cáfolni, hogy a minisztérium egyik főosztályvezetője bűncselekménnyel vádolta meg saját államtitkárát. Azon vagyok, hogy legalább ezt ne tudják eltussolni.
Félix Péter

Szepesi István (Szombathely): Nem ismerem a miniszterelnök külügyi tanácsadóit, de nem sokat tartok róluk. Kuba a mai napig ellensége maradt a NATO-nak, és különösképpen a NATO legfontosabb tagországának, az USA-nak. Medgyessy Péter egy NATO-tagország miniszterelnöke, aki kubai tartózkodását nem indokolhatja azzal, hogy ott süt a nap és finomak a koktélok. Az ilyen érvelés rontja az ország nemzetközi tekintélyét és megítélését. Viszont azt tanácsolnám a miniszterelnök úrnak, hogy a családi album számára készített, néhány jól sikerült felvételét mutassa meg az amerikai nagykövet asszonynak a legközelebbi találkozásuk alkalmából. Hadd szerezzünk neki is egy kis örömet az év kezdetén.
*
Domonkos István (Budapest): Ellenérzéssel figyelem a sajtóban megjelenő híradásokat arról, hogy Magyarországon közpénzek juttatásával kutatóintézetet létesítenek a Habsburg-ház múltjának tanulmányozására. A mi hazánk iszonyatos és valószínűleg helyrehozhatatlan veszteségeket szenvedett Trianonban éppen azért, mert Magyarország sorsa kényszerűen össze volt kötve a Habsburg-dinasztiával. Éppen a magyarokat gyűlölő Ferenc Ferdinánd főherceg elleni merénylet adott okot az első világháborúra, amihez valójában semmi közünk nem lett volna. De sorolhatnánk a kuruc kortól az 1848-as forradalomig és az orosz cár segítségével levert szabadságharcig, Haynauig és a 13 aradi vértanú gyalázatos kivégzéséig mindazokat a történeti eseményeket, amelyek a Habsburgok uralkodásával kapcsolatosak. Nem kifogásolnám, ha egyes lelkes kutatók éppen ezt a történelmi témát választanák tanulmányozásra, és a szükséges anyagi alapot baráti körükből, esetleg a Habsburgok utódaitól szereznék, de a magyar adófizetők pénzét nem szabadna ilyen célra fordítani. A nyilas és kommunista terror házára fordított pénzeket egyesek sokallják, de a Habsburg-kutatásra szánt alapot nem kifogásolják: furcsa eltévelyedés! Közeleg március 15., a forradalom évfordulója. Emlékezhetünk a Habsburg zsarnokságra, az ifjú császár kézcsókjára az orosz cárnál, és emlékezzünk Petőfire, Kossuthra és mindazokra, akik hősi harcukkal kivívták a zsarnokságot gyűlölő népek bámulatát.
*
László Sándor (Balatonalmádi): Sokan okolták Orbánékat, hogy puha volt a kampányuk. Ez igaz, de igaz volt Antallékra is, akik elmulasztották beszámoltatni a Horn–Kovács–Medgyessy triót, hogy hova lett a húszmilliárd dollár, amit azért vettek fel nyugati bankoktól, hogy megmentsék roskadozó szocializmusukat. Az eredmény ismert, de hova lett a pénz, amit még sokáig fizet ez a megtévesztett nép? Meghallgattam Kovács László balatonalmádi kampánybeszédét, ahol több ígérete mellett elhangzott az év végén kifizetendő 13. havi nyugdíj. Ennek elmaradása, csúsztatása, felaprózása a legközönségesebb csalás. A tett minősíti az embert. S amenynyiben újabb, soron kívüli nyugdíjemelésről döntene a kormány, kérem, időben értesítsenek, nehogy a kifizetéskor megint Kubában nyaraljak.
*
Németh Andor (Budapest): A napokban nemtelen támadást intéztek a kormánypártok az őket kiszolgáló, „független” liberálszocialista média támogatásával a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen. A vád rendkívül súlyos: Járai Zsigmond végrehajtja azt a feladatot, amely kötelessége. Csak arról az apróságról feledkeznek meg: a bank nevében a nemzeti jelző szerepel, és nem az internacionalista. Tény, hogy a kormánynak jól jönne az infláció felpörgetése révén befolyó többletbevétel a további osztogatásokhoz, és az exportőrök jövedelme is megnőne. De a forint gyengülése több millió állampolgárt sújtana. Megjegyzem, amikor Surányi György előző elnök százmilliárd forintos veszteséget produkált az MNB bécsi leánybankjánál, kritika nem érte, sőt később magas lovagi kitüntetésben részesült.
*
Vincze S. Tamás (Budapest): Meglepve hallottam Juhász Ferenc honvédelmi miniszter felháborodott kijelentését, miszerint rémhírterjesztés gyanúja miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a kaposvári lépfeneriadó miatt. Miniszterünk figyelmét ezek szerint elkerülte pártjának a tavalyi kampányban – a Ron Werber-i hangszerelésnek megfelelően – többször is hangoztatott, 23 millió román beözönlésével kapcsolatos rémhírterjesztése. Ez ügyben hol késik a feljelentés, miniszter úr?