Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek az emberiség csődjének tartja a háborút. Szerinte erőszakkal és az azt kiegészítő hazudozással egyetlen vitás kérdést sem lehet megoldani. Szerinte ha a nagyhatalmak erőteljesen kiállnak a béke mellett, még mindig elejét lehetne venni a további hadmozdulatoknak, amely az „amerikai imperializmus gazdasági és hatalmi céljait szolgálja”.
Az iraki hadmozdulatokat Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház zsinata elnökségi szóvivője is elítéli. Elmondta: egyháza véleménye nem változott azóta, hogy Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke néhány nappal ezelőtt a Magyarországi Református Egyház nevében aláírta az Egyházak Világtanácsának békefelhívását. Eszerint „mélyen fájlaljuk, hogy a világ leghatalmasabb nemzetei a háborút külpolitikájuk elfogadható eszközének tekintik. Ez olyan nemzetközi légkört teremt, amelyben félelem, fenyegetettség és bizonytalanság uralkodik”. Hasonló véleményen van Szebik Imre, az evangélikus egyház elnök-püspöke. Elmondta: egyetlen háborút sem lehet igazolni. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke szerint a zsidóságnak az iraki hadmozdulatok azért jelentenek különös problémát, mert magyar és zsidó állampolgárként eltérők az érzéseik.
Kijelentette: az értelmetlen háborút elítélik. – Azonban Izraelben élnek a rokonaink, akiknek a biztonságát a terrorizmus komolyan fenyegeti. Ha ezt a vérontást egy háborúval meg lehet szüntetni, akkor azt a megoldás felé vezető helyes útként lehet értelmezni. Mi ugyanis úgy aggódunk az Izraelben élő zsidó testvéreinkért, mint a katolikus egyház az írországi katolicizmusért – tette hozzá.

Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre