Ingatlan eladása esetén az annak átruházásából keletkező jövedelem után alapesetben 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ha viszont valaki előbb elad, majd vesz utána egy lakást, akkor egyrészt csak a vételár-különbözet után kell illetéket fizetni, másrészt pedig, ha a szerződéskötést megelőzően hat hónapon belül, vagy a szerződéskötést követő két éven belül magának vagy közeli hozzátartozójának az ingatlan értékesítéséből származó jövedelméből ingatlant vesz, akkor mentesül az adófizetési kötelezettség alól.
Az adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az, amikor az adásvételi szerződést az illetékes földhivatalnál érkeztetik, illetve széljegy formájában nyilvántartásba veszik. Éppen ezért nem célszerű decemberben szerződni, mert jelentős adókedvezményektől eshetünk el.
Egy lakás eladásának esetén a fizetendő jövedelemadó alapjának számításakor figyelembe kell venni a szerzéskori vételárat, a vétellel kapcsolatos költségeket – ilyen például az ügyvédi megbízási díj – és a lakásra fordított, számlával igazolt költségeket. A levonható adó mértéke a szerzés évének távolodtával egyre inkább növekszik, és a 15 éves, vagy régebbi ingatlanok esetében száz százalékra nő. Így például, ha valaki 1982-ben vásárolt ingatlanát értékesíti, az eladásból nem származik adóköteles jövedelme.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
