Elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak jelenthet majd gondot az uniós csatlakozásunkat követően, hogy a kötelezően bevezetendő EU-szabványok egy részének nemzeti szabványként való megjelentetése angol nyelven történt. A több mint 16 ezer uniós szabvány alig harminc százalékát sikerült eddig lefordítani magyar nyelvre, amely elsősorban pénzügyi kérdés – mondta Haba József, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) főosztályvezetője tegnap. Mint jelezte: ez a gyakorlat egyébként az unióban elfogadott, mert a szabványok nyelve az EU-tagállamokban az angol, a német és a francia, ezek lefordításáról az adott ország önmaga dönt. A szabványosítás területén egyébként uniós csatlakozásunkat követően nem várható lényeges változás, hiszen az összes érvényes európai szabványt tekintve a bevezetettségi szint 88 százalékos, a határidőhöz kötött szabványok bevezetése pedig teljeskörűnek tekinthető. Uniós csatlakozásunk alapfeltétele, hogy az MSZT teljes jogú tagja legyen mind a három (CEN, CENELEC és az ETSI) európai szabványügyi szervezetnek. Ez a tagság – melynek utolsó állomásaként az MSZT idén január elsejétől a CEN-ben is teljes jogú tag lett – azt jelenti, hogy Magyarország aktívan részt vehet az európai közös szabványok kialakításában és közreműködik az előkészítésben.
Haba József jelezte, hogy a kötelező európai szabványok magyar nemzeti szabványként az MSZT-nél teljeskörűen rendelkezésre állnak. Ezek figyelemmel kísérése azért lényeges, mert az EU-ban használt szabványok szigorú követelményeket írnak elő a vállalkozások számára, így alkalmazásuk a versenyképesség alapvető feltétele. Alkalmazásuk, bár nem kötelező, de a piacon maradáshoz nélkülözhetetlen. A szabványosítás állandó változását jelzi, hogy évente 1500-1800 új európai szabvány jelenik meg. A 16 ezer uniós szabvány mellett 22 590 magyar nemzeti szabvány van jelenleg hatályban, ezek aktualizálása, korszerűsítése és az uniós előírásokhoz igazítása állandó folyamat. Az MSZT nonprofit szervezetként működik, fő bevételi forrása a szabványok bevezetéséből és eladásából származik. Az idén 1,2 milliárd forint bevételt terveznek, ám a nemzetközi szervezetekben meglévő teljes jogú tagság jelentős többletkiadással jár, ezért olyan központi költségvetési finanszírozási rendszert kellene kialakítani, amely biztosítja a szervezet kiszámítható működését. Mindez azért is lényeges, mert már 1999-ben olyan kormányhatározat született, amely az MSZT nemzetközi szervezetekben elfoglalt tagságának központi finanszírozását garantálta, ám ez a mai napig nem valósult meg.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
