1991. április 3.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 687. számú határozatában kötelezte Irakot vegyi és biológiai fegyvereinek, valamint a 150 kilométernél nagyobb hatósugarú ballisztikus rakétáinak megsemmisítésére. Létrejött az ENSZ iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző bizottsága, az UNSCOM.
1996. december 10.: Életbe lépett az „olajat élelmiszerért” program.
1998. január 12.: Irak az UNSCOM „kiegyensúlyozatlan összetételére” hivatkozva megakadályozta a bizottság tevékenységét.
1998. december 16.: Az UNSCOM szakértői távoztak Irakból. Másnap amerikai és brit repülőgépek csapásokat mértek iraki katonai célpontokra. Az ENSZ az UNSCOM utódjaként létrehozta az ENSZ felügyeleti, vizsgálati és ellenőrzési bizottságát (UNMOVIC).
2002. szeptember 12.: George W. Bush amerikai elnök az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében katonai támadással fenyegette meg Irakot, ha az nem engedi vissza az ENSZ ellenőreit.
2002. november 8.: Nyolc hétig folyó diplomáciai tárgyalások után az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta az Irak lefegyverzéséről szóló 1441. számú határozatát.
2003. január 9.: Hans Blix, az UNMOVIC vezetője New Yorkban közölte: az ENSZ fegyverzetellenőrei munkájuk során nem találtak bizonyítékot arra, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei lennének.
2003. március 17.: Kofi Annan ENSZ-főtitkár a BT zárt ülésén bejelentette, hogy a világszervezet beszünteti minden tevékenységét Irakban, és összes munkatársát kivonja onnan. (MTI)
origo.hu
Precízen időzített kémbotrány: így keltett pánikot a dollármédia
