Bagdad budapesti nagykövetségének bezárására vonatkozó hivatalos amerikai felkérést kapott tegnap a Külügyminisztérium. Tóth Tamás külügyi szóvivő lapunknak elmondta, a felkérést jelenleg tanulmányozzák, döntés még nem született az ügyben. Mint a szóvivő kifejtette, Washington a Bagdaddal diplomáciai kapcsolatban álló országoktól az iraki diplomaták mielőbbi kiutasítását is kérte. Az amerikai kormány egyúttal felkérte az érintett országokat, hogy fagyasszák be a bagdadi kormány náluk vezetett bankszámláit, vegyék őrizet alá a diplomáciai miszsziók épületeit, és gondoskodjanak a nagykövetségeken tárolt dokumentumok megőrzéséről. A nemzetközi jog hazánkat nem kötelezi a kérés végrehajtására. Figyelemre méltó tény, hogy Franciaország, Németország, Hollandia, Libanon máris elutasította az amerikai indítványt, nem zárják be az országukban működő iraki követséget.
Irak nem tekinti ellenségének a magyar népet, mert az itt élő emberek túlnyomó többsége elítéli a háborút – nyilatkozta lapunknak Muklif al Samari, az Iraki Köztársaság budapesti ügyvivője. Az iraki hadsereg létszámát és védelmi terveit firtató kérdéssel kapcsolatban az ügyvivő leszögezte, hogy a támadóknak nem 400 ezer, hanem mintegy hétmillió emberrel kell megküzdeniük, hiszen a bagdadi kormány felfegyverezte a lakosságot. Szó esett a minapi diplomáciai incidensről, amikor a magyar hatóságok kiutasították a nagykövetség két munkatársát. Muklif al Samari elmondta, hogy elfogadták a döntést, sőt az előírt három nap helyett negyvennyolc órán belül eleget tettek a felszólításnak. Arra a hírre, miszerint felfüggesztik a világ összes iraki külképviseletének működését, az ügyvivő leszögezte, hogy eddig nem kaptak ilyen értelmű értesítést a magyar féltől. „Érthetetlen kérésnek” nevezte az amerikai felszólítást, és emlékeztetett arra, hogy a világ számos országában zavartalanul működnek az iraki külképviseletek. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek szítják a feszültséget, és ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak – tette hozzá Muklif al Samari. A budapesti iraki nagykövetség számára inkább az jelent nehézséget, hogy megszakadt a kapcsolat Bagdaddal, telefonon és faxon nem lehet elérni a fővárost.
Élesen bírálta az amerikai magatartást Ahmed Abdul Hadi, az iraki nagykövetség konzulja is. Beszámolt arról, hogy a szövetséges haderő nemcsak katonai célpontokat, hanem civil létesítményeket, kórházakat, gyárakat is megtámadott. Erről a Bagdadban tartózkodó külföldi újságírók is meggyőződhettek, miután az iraki tájékoztatási minisztérium munkatársaival közös terepbejárást tartottak. A halottak számáról nincs pontos információ, de az al-Dzsazíra televízió szerint harminchét embert – köztük nőket, gyerekeket – kórházban ápolnak. Hadi kijelentette, hogy egyetlen iraki sem adta meg magát, az erről szóló hírek koholmányok, a CNN ezt bizonyító felvételei pedig összevágott, manipulált anyagok.

Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot