Robertson kifejezte azt a reményét, hogy Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia a 19 tagországban, illetve a saját parlamentjeikben most következő megerősítési folyamat lezajlása után a szövetség teljes jogú tagjává válik a NATO jövő májusban tartandó csúcsértekezletén. A szövetségesek, köztük hazánk nevében állandó képviselőik írták alá a jegyzőkönyveket. Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy a szövetség újabb nagy lépést tett az egységes, szabad és békés Európa megteremtése felé. Az új országok csatlakozásával a NATO erősebb lesz, súlypontja kelet felé tolódik el. Az amerikai kormány üdvözli e hét ország elkötelezettségét a transzatlanti kapcsolat iránt, és mint George Bush elnök mondta, ezek az országok friss szellemet fognak hozni a szövetségbe.
Mircea Geoana román külügyminiszter kijelentette, hogy országában a közvélemény nagy többséggel támogatja a csatlakozást a történelem legsikeresebb szövetségéhez. Románia azt akarja – mondta Geoana – hogy a szövetség maradjon az euroatlanti biztonság fő pillére, amelynek alapja a washintoni szerződés 5. cikke. Csak erős Európa lehet az Egyesült Államok hatékony partnere a mai világ hatalmas problémáinak megoldásában, ezért Románia támogatja az ugyanebbe az irányba mutató közös európai biztonsági és védelmi politika kialakítását. Szolomon Passzi bolgár külügyminiszter hangoztatta, hogy országa vállalja és teljesíti a tagságból fakadó kötelezettségeit. Az iraki háborúról szólva kijelentette, hogy azt Szaddám Huszein elnök rezsimjének felelőtlen politikája és a Biztonsági Tanács számos határozatának semmibe vétele okozta.
A balti országok közül Lettország külügyminisztere, Sandra Kalniete tért ki az iraki háborúra. Kijelentette, hogy a világ békéjét és biztonságát fenyegető veszély elhárítására fogtak össze országok egy olyan rezsim lefegyverzésére, amely megsértette a nemzetközi jogot.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
