Brüsszeli válságjelek

A legkisebb közös nevező – gyakorlatilag így lehetne jellemezni azt a közös állásfoglalást, amelyet csütörtökön, késő estébe nyúló megbeszélésükön az unió állam- és kormányfői elfogadtak. Az iraki háború kapcsán felmerülő belső problémákat megkerülve a tizenötök – ahogy Brüsszelben mondják – inkább a „jövőbe tekintettek”.

Ruff Orsolya
2003. 03. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyilatkozatukban leszögezték, hogy az ENSZ-nek a jelenlegi válságot követően is központi szerepet kell játszania, ezenkívül a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában az elsődleges felelősség a Biztonsági Tanácsot illeti. A tizenötök megállapodtak abban is, hogy az unió humanitárius segítséget nyújt Iraknak, amelyre – Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke bejelentése szerint – már huszonegymillió eurót el is különítettek. A segélyezésből egyébként várhatóan hazánk is kiveszi részét: Medgyessy Péter miniszterelnök – aki tegnap a többi tagjelölt ország vezetőjével munkaebéden vett részt Brüsszelben – újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország „saját erejéhez és lehetőségeihez képest” részt kíván venni az iraki segítségnyújtásban.
A tanácskozás pénteki napirendjén előkelő helyet foglalt el az iraki helyzet, valamint Európa megosztottsága. Ez utóbbi orvoslását azonban a tagjelöltek és az uniós tizenötök a jelek szerint későbbre, az iraki háború utáni időszakra halasztották. Medgyessy Péter tegnapi felszólalásában egyébként a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, mondván: olyan érdemi és rendszeres dialógusra van szükség, amely az öszszes érintett országot bevonja a közös álláspont kidolgozásának folyamatába. Kovács László külügyminiszter úgy vélte: az iraki konfliktus lezárása után az EU-nak fontos szerepet kell játszania Irak demokratikus átalakításában. Tony Blair brit miniszterelnök tegnap olyan ENSZ BT-határozatot javasolt, amely a háború utáni Irak közigazgatását szabályozza. Jacques Chirac francia elnök azonban élesen visszautasította a brit kezdeményezést, mondván, nem járul hozzá olyan új határozathoz, amely utólag legitimizálná a háború kirobbantását. Mint kifejtette, nem járul hozzá ahhoz sem, hogy azok az országok alakítsák majd Irak közigazgatását, amelyek a háborút kezdeményezték. A két politikus éles szembenállását jelzi egyébként az is, hogy szemtanúk szerint a csütörtök esti találkozót megelőzően a brit miniszterelnök és a francia elnök nem fogott kezet és nem is köszöntek egymásnak.
***
Bírál az unió. Magát megnevezni nem kívánó, európai diplomáciai forrásból származó értesülésünk szerint nem egy Egyesült Államok által kibocsátott lista hivatott eldönteni, hogy mely országok állnak hadban Irakkal és melyek nem. Nem ez, hanem egyes országok viselkedése fogja eldönteni a kérdést. Az uniós diplomata sajnálatosnak nevezte azonban, hogy a háborús válság kérdésében az egységes európai álláspont kialakítása a nyolcak levelének aláírásakor csorbát szenvedett. (D. M.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.