Általában minden lakóépületre igaz az, hogy ha fizikai állapotuk az építés óta eltelt évek alatt semmit sem romlana, akkor is szükséges lenne bizonyos idő elteltével elvégezni azokat a beavatkozásokat, amelyek az energiafogyasztásuk, és ezzel közvetve a környezetszennyező hatásuk csökkentését eredményezheti.
A magyarországi lakóépület-állomány többsége, azaz több mint a fele szorul rossz műszaki állapota miatt középtávon felújításra és még ennél is nagyobb hányada energetikai korszerűsítésre. A lakóépületek hőtechnikai teljesítményét vizsgálva 90 százalékuk gyenge vagy közepes, és csak 10 százalékuk jó. A nyílászáró szerkezetek állapotának elemzéséből megállapítható, hogy a teljes állomány műszaki és hőtechnikai állapota több mint 80 százalékban nem megfelelő, vagyis 37 millió négyzetméternyi ajtót és ablakot kellene belátható időn belül korszerűsíteni, amely több mint 3 millió családot érint. Hasonló képet mutatnak a tömör szerkezeti határolók (falak, födémek, tetők) hőtechnikai viszonyai is. A lakóépületek 90 százalékában a falak hőszigetelése nem megfelelő, 2,1 millió lakás, azaz a lakásállomány jóval több mint fele kifejezetten gyengén hőszigetelt.
A lakóépület-állomány kedvezőtlen hőtechnikai adottságaiból eredő energiaveszteségek egyben nagymértékű energiatakarékossági potenciált is jelentenek, amely az ország energiaszámlája szempontjából is meghatározó. A nyílászárók korszerűsítésével, cseréjével, valamint utólagos hőszigeteléssel évente 50-55 Petajoule (PJ) energiát lehetne megtakarítani. A megtakarítások jelentőségének megítéléséhez érdemes elgondolkozni a következő adatokon. Egy PJ energiamegtakarítás több mint egymilliárd forintot kitevő energiahordozóval egyenlő. A közvetlen megtakarításon felül 1 PJ energiamegtakarítás átlagosan csaknem 80 millió forint járulékos importköltség csökkentését vonja maga után. Az energiamegtakarítás révén elérhető légszennyezés csökkenése egy PJ-t figyelembe véve legalább 15-20 millió forinttal csökkenti az egészségi károsodásokkal összefüggő társadalmi költségeket. Mindezek alapján a nyílászáró szerkezetek felújításának sajátosságait szem előtt tartva egy olyan hosszú távú nyílászáró-korszerűsítési program elkészítésére lenne szükség, amely tíz év alatt legalább 300 ezer család számára tenné lehetővé lakásuk korszerűsítését. A program hatékonyságát az biztosítaná, ha évi 40 ezer lakásra sikerülne fokozatosan növelni a felújítások számát. A nyílászáró szerkezetek korszerűsítésének szükségességét sok tényező támasztja alá. A lakossági szektorban az ajtókon, ablakokon keletkező hőveszteség nagyjából 59 PJ, míg a kommunális szektorban 24 PJ-ra tehető. Így együttesen a teljes fűtési hőigény 30-35 százaléka, azaz évente 80-90 PJ a fellépő hőveszteség. Ez azt jelenti, hogy évente erre a célra csaknem kétmillió tonna kőolaj-egyenértékű energiahordozó-mennyiséget fogyasztunk, ami legalább 60-70 milliárd forint körüli kiadást jelent évente, ám a világpiaci olajhelyzet változásával ennél lényegesen magasabb összegekről is szó lehet.
A közvetlen veszteségek mellett nem kevésbé fontos a fűtésre fordított energiafelhasználás okozta környezeti és egészségügyi károsodások számbavétele sem. Vizsgálatok szerint 1 PJ fűtésre felhasznált energiamennyiség évi 424 tonna kén-dioxid, 73 tonna nitrogén-oxid, 247 tonna korom és 69 ezer tonna szén-dioxid, valamint 180 tonna por kibocsátását jelenti, tehát minden évben ennek a menynyiségnek a közel kilencvenszerese kerül a levegőbe. A légszennyezéssel kapcsolatba hozható megbetegedések figyelembevételével kiszámíthatók az egészségkárosodásból származó társadalmi, gazdasági hátrányok is. A nyílászárók megfelelő kialakítása emellett fontos eszköze lehet a zajterhelés okozta megbetegedések csökkentésének is, ugyanis például a közlekedés zaja egyre növekvő mértékben felelős a halláskárosodásokért.
Mindezt felismerve döntött az előző polgári kormány 2000 júliusában az állami támogatású bérlakásprogram megindításáról, amely a lakásépítések számának növelését segítette. A Széchenyi-terv 2001. januári elindításával bővültek a felújítási támogatások is. Az úgynevezett panelprogram az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítését, felújítását segítette. A program segítségével több mint négyezer, főleg az 1960-as, 70-es években készült lakóépület energiatakarékos korszerűsítését sikerült elvégezni. Ezzel együtt kezdődött a tömbház-rehabilitációs program is, amely a nagyvárosi lakóépülettömbök közös tulajdonú részeinek felújítását támogatta, valamint a családi házak, társasházi és lakásszövetkezeti lakások korszerűsítését a Széchenyi-tervben külön, lakossági energiamegtakarítási programmal segítették. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi pályázatai a nemzeti energiatakarékossági program keretében kilenc területet határoztak meg, összesen nem egészen hárommilliárd forint támogatási összeggel. Ehhez képest a felfüggesztett Széchenyi-terv bérlakásprogramjánál csaknem 43 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a pályázók, és több mint négymilliárd forint jutott az energiatakarékosságra. A panelprogrammal nyújtott támogatás pedig közel 600 millió forint volt, melynek segítségével több mint 5800 lakás energiatakarékos korszerűsítése valósulhatott meg.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
