Magyarország gazdasága nincs megfelelően felkészülve arra, hogy rövidesen kiaknázza az EU-csatlakozásból származó öszszes lehetséges előnyt: értelmetlen viszont arról vitatkozni, hogy miért alakult ez így és ki a felelős érte, a tennivalókra kell koncentrálni – nyilatkozta lapunknak a gazdasági kabinet múlt heti ülését követően Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai nyomatékosította: az Európai Unióba történő belépésünk politikai és gazdasági szempontból egyaránt fontos fejlemény lesz, a csatlakozás pozitív gazdasági hatásai azonban csak akkor bontakozhatnak ki igazán, ha a szükséges reformok megtörténnek.
Ahhoz, hogy az EU-ban az ország a lehető legtöbbet nyerje, a jegybankelnök szerint számos területen átalakításokat kell végrehajtani. Járai figyelmeztetett például arra, hogy a magyar bruttó hazai termék színvonala alacsony, a termelékenység pedig jó néhány területen nem megfelelő szintű. Az a racionalizálás – állapította meg az elnök –, ami a magánszektorban az elmúlt tizenhárom évben lezajlott, az államháztartási szektorban elmaradt, vagy csak nagyon lassan halad: Nyugat-Európában ezek az ésszerű reformok már a korábbi évtizedekben megtörténtek. Az állami szektor működése alacsony hatékonyságú, pazarló, drága és túlfoglalkoztatással jár: ez Járai szerint igaz az egészségbiztosítási, a szociális, az oktatási, a nyugdíjrendszerekre és az államapparátus működésére egyaránt. Mindezek nagy terheket rónak a gazdaságra, az adók és elvonások viszonylag magasak, az infrastruktúra, a környezetvédelem pedig fejletlen. Ez számos területen a gazdaság fejlődésének gátjává vált – mutatott rá az elnök.
Járai szerint aggasztó, hogy az aktív dolgozók aránya az össznépességhez viszonyítva rendkívül alacsony és csökken.
Az oktatási rendszerben a képzés szerkezete nem felel meg a gazdaság igényeinek, kicsi a szakképzés aránya, a munkakultúra színvonala számos területen alacsony: súlyosbítja a helyzetet, hogy messze a ma elvárható alatt van az idegennyelv-tudás átlagos szintje. A munkaerő szakmai és területi mobilitása alacsony, rugalmatlan, az átképzés rendszere gyenge.
A magyar adórendszer bonyolult – állapította meg Járai –, az önkormányzati rendszer pazarló, működése a gazdaság támogatása szempontjából alacsony hatékonyságú. A fekete és szürke gazdaság aránya túlzott, erős a korrupció. Az elnök szerint problémát jelent az is, hogy kevés a versenyképes kis- és középvállalat, tőkeerejük és hatékonyságuk gyenge, a támogatásukhoz szükséges források és csatornák pedig nagyon szűkösek. Az uniókonform intézményrendszer kiépítettsége nem megfelelő, az államapparátus működése pedig lassú, bürokratikus, drága, gyakran szakszerűtlen és átláthatatlan, néha korrupt.
A jegybankelnök szerint az euró bevezetése – ami az EU-csatlakozás után leghamarabb két évvel következhet – jelentené a legnagyobb áttörést a gazdaság számára. Ehhez azonban hatékony gazdaság kiépítésére, az államháztartási túlköltekezés és az infláció csökkentésére lenne szükség. A szükséges reformok konkrét programot és annak szigorú végrehajtását igénylik, aminek érdekében a Magyar Nemzeti Bank a maga részéről mindent megtesz – nyomatékosította Járai Zsigmond.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
