Iráni félelmek a megjelölés után

„Cselekvő semlegességnek” nevezik az iráni politikusok és vallási vezetők országuk Irakkal kapcsolatos magatartását. A kifejezés óvatosságot és némi szerepzavart sejtet, s mi tagadás, a teheráni vezetés valóban egyszerre öleli magához és taszítja el Irak népét, amikor így nyilatkozik. Iránnak jól felfogott érdeke, hogy kívülálló maradjon – bár a háború jelenleg Szaddám Huszein ellen folyik, Bush elnök szerint a síita forradalmi állam is a „gonosz tengelyébe” tartozik.

Szentesi Zöldi László
2003. 03. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hetvenmilliós Iránnak látszólag nincs oka aggodalomra, hiszen az amerikaiakhoz fűződő viszonya talán most a legkiegyensúlyozottabb az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta. Ez azonban csak a látszat, az Egyesült Államok valójában soha nem bocsátotta meg Khomeini ajatollahnak és követőinek, hogy megbuktatták Reza Pahlavi sah rendszerét, nem beszélve az egész világot elborzasztó 444 napos túszdrámáról, amikor a teheráni amerikai követség munkatársaival kezdett politikai sakkjátszmát az új hatalom.
Az elmúlt néhány évben Washington pusztán azért fogta viszsza az Irán elleni politikai, katonai és propagandagépezetet, mert a két rossz közül Szaddám Huszein rendszere látszott a fenyegetőbb ellenfélnek. A Teherán iránti hivatalos ellenszenven az a tény sem változtatott, hogy az elmúlt két évtizedben reformfolyamatok indultak meg az ősi Perzsia földjén. Pedig az iráni vezetés mindent megtesz azért, hogy ne hívja ki maga ellen a sors és a mindenható Egyesült Államok haragját. Jóllehet, hivatalosan nem engednek az iráni légtérbe amerikai gépeket, nyílt titok, hogy Teherán engedélyezte a korlátozott légtérhasználatot az Irakot támadó szövetségesek számára. A kölcsönös bizalmatlanság feloldásában fontos mérföldkő lehetne az Iránban élő iraki síita ellenzéki fegyveresek féken tartása, a sorozatos amerikai légtérsértések és az eltévedt rakéták elnézése. Úgy tűnik, az efféle egyoldalú gesztusok feleslegesek – Irán megneveztetett. Amerikai tisztségviselők nemrégiben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Iránban atomlétesítmények épülnek. A hírlapolvasó ember, köszöni szépen, érti az új virágnyelvet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.