Mindkét képviselő olyan politikai, illetve állami tisztséget töltött be a rendszerváltozás előtt, amelyben a BM III/III-as csoportfőnökség által készített jelentések alapján összeállított tájékoztatókat kapott. A tájékoztatók címzettjei tartoztak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény által megjelölt körbe. A törvény értelmében, amennyiben az érintettek a felszólításnak nem tesznek eleget, hogy tisztségükről mondjanak le, a bizottság határozatát nyilvánosságra hozza.
Gál Zoltán 1987 decemberétől 1990 májusáig belügyminiszter-helyettesi, illetve belügyi államtitkári posztot töltött be, Csehák Judit 1984 és 1987 között a Minisztertanács elnökhelyettese, 1987-től 1989 áprilisáig az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt. 1997-ben, amikor Gál Zoltán az Országgyűlés elnökeként első ízben kapta kézhez a bizottság határozatát, közölte: a felszólításnak nem kíván eleget tenni. A politikus ezt azzal indokolta, hogy a határozat nem állapít meg olyan tényt, amely ne lett volna eddig is ismert a közvélemény előtt. Csehák Judit 1997-ben közölte: mandátumáról azért nem mondott le, mert úgy ítélte meg, választói előtt sohasem volt titok, milyen tisztségeket töltött be korábban. Az új átvilágítási határozatról Csehák Judit az MTI-nek nem kívánt nyilatkozni. Gál Zoltán közölte: a választók azóta két alkalommal is újra ítéletet mondtak.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat
