Kavics került a gépezetbe?

Szaddám Huszein likvidálása jelentősen megrövidíthetné az iraki háborút, a jelenleg zajló eseményekből ítélve azonban néhány hetesre elnyúló háborúra lehet számítani – mondta el lapunk kérdésére Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő. A második legnagyobb iraki város, Bászra eleste után néhány nap alatt elérhető Bagdad, ez azonban nagyban függ a katonai szállítójárművek sebességétől is.
A szakértő szerint ugyanakkor sem a gyors előrejutás, sem pedig hatalmas területek birtokbavétele nem elsőrendű cél, a szövetségesek célkeresztjébe sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek bele stratégiailag fontos, kisebb központok. Rostoványi Zsolt szerint a kemény bombázások megindulását követően akár több tízezres emberveszteségre is számítani lehet, s elkerülhetetlen, hogy köztük ne legyenek nagy számban civil áldozatok is. Korábban ismertté váltak olyan tervek, hogy heves bombázásokkal az amerikaiak már a háború legelején megpróbálják megtörni az iraki hadsereget, arra ösztönözve ezzel az életben maradt katonákat, hogy a diktátor mellől pártoljanak át a szövetségesek oldalára. Ez a terv azóta ugyan meghiúsult, a hadsereg és a politikai vezetés megosztása viszont továbbra is cél. Rostoványi Zsolt szerint Irak valószínűleg nem fog vegyi fegyvert bevetni az észak felé nyomuló ameriaki és brit katonákkal szemben, nyugati oldalon így elkerülhető lesz a magas emberveszteség. A szakértő nem lát esélyt arra sem, hogy Bagdad jelentősebb csapást mérjen Kuvaitra vagy Izraelre, hiszen ezen országok komoly védelmi rendszerrel szerelkeztek fel, másrészt pedig Irak sérült fegyverzetállományából valószínűleg csak elavult rakétákat fog tudni felhasználni.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint a szövetséges haderő nem számított olyan heves ellenállásra, mint amit most tapasztalnak. Elmondta, a Pentagon bejelentése szerint a mostani harci cselekmények még mindig az előkészítő akciókat hajtják végre, a sokszor emlegetett, mindent elsöprő légitámadás csak ezután indul – ez azonban a szakértő szerint kérdésessé vált. Elmondta, az amerikai hadsereg vezérkara nem egységes abban a tekintetben, hogy a megelőző légicsapások módszerével morzsolják fel az ellenség védelmét a szárazföldi csapatok támadása előtt, vagy egyszerre indítsák a kétféle haderőnem bevetését. Tommy Franks, az Öböl-térség amerikai katonai parancsnoka javaslatára döntöttek végül úgy, hogy a látott módon kezdik az offenzívát, ám valószínűleg senki sem számított arra, hogy az iraki katonaság ilyen heves ellenállást tanúsít, mondta Georg Spöttle. Példaként említette Bászra városát, ahol a brit csapatok tizenkét óra alatt mindössze néhány száz métert tudtak előrehatolni. Kiemelte, a brit vezetés el is ismerte, az iraki védelem nem fog órák alatt összeomlani, mint arra előzetesen számítottak, s akár egy hosszadalmas állóháború is kialakulhat a déli nagyvárosban. Ezzel szemben az amerikai csapatok a szakértő szerint nagyon jól haladnak, igaz, eddig semmiféle ellenállásba nem ütköztek. Ezzel szemben valószínűnek nevezte, hogy az alakulatok Bagdad alá érve szembesülni fognak azzal az ellenállással, amelyet a britek már megtapasztaltak. Ennek ellenére a jelenlegi nyugati veszteséget teljes mértékben tolerálhatónak tartotta. Megemlítette, a lezuhant helikopterek valószínűleg műszaki okokból vesztek oda, s nem az irakiak lőtték le őket. Ugyanakkor úgy vélte, minden egyes koporsóban hazaszállított katona növelni fogja az ellenállást.
Valki László nemzetközi jogász rámutatott: a Szaddám Huszein és más iraki vezetők felelősségre vonását célzó nemzetközi bíróság létrehozásához is szükséges, hogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 15 tag közül 9 támogassa szavazatával, és az 5 állandó tag egyike se vétózza meg. Személyes véleménye szerint azonban az a legvalószínűbb, hogy Huszein az utolsó pillanatban, Hitlerhez hasonlóan, halálba menekül a felelőségre vonás elől.

(Majdnem) láthatatlan bombázók.
A kiemelt bagdadi cépontok elleni első csapásokban részt vettek az amerikai légierő első generációs lopakodó csapásmérő repülőgépei, az F–117-esek is. A gépeket a sajtó gyakran nevezi „láthatatlannak”, amely teljesen félrevezető megjelölés, hiszen csak arról van szó, hogy az 1981 óta repülő típus kialakítása révén rendkívül nehezen észlelhető radarokkal. Erre a tulajdonságára alapozva tud már akkor is berepülni az ellenséges légtérbe, amikor ott a légvédelem még viszonylag érintetlen, hogy ott prioritást élvező célpontokat támadjon lézeres vezérlésű bombáival, rendkívüli pontossággal. Nemrégiben a műholdas vezérlésű bombák integrációját is végrehajtották, melynek köszönhetően elkerülhetővé válnak az előző Öböl-háború jelenetei, amikor a rossz, felhős időjárás nem tette lehetővé a lézerirányítású bombák ledobását, más esetben a megszakadt rávezetés miatt célt tévesztettek. (Z. G.)