Nem várt módon nagyon roszszul alakulnak a dolgok Irakban az amerikaiak számára. Washington ugyanis teljesen alábecsülte az irakiak ellenállását és nemzeti érzéseit – hangsúlyozza Rasid. Ez utóbbi kapcsán a szakértő úgy véli, bár Szaddám Huszeint sokan gyűlölik Irakban, az amerikaiak támadását mégis egy idegen erő inváziójának tekintik, és félreteszik a nézeteltéréseket, hogy szembenézzenek a támadókkal. Az újságíró, akihez egyébként rendszeresen fordulnak tanácsért az amerikai védelmi és külügyminisztérium tisztségviselői is, kiemelte: minél inkább elhúzódik a háború, annál inkább elmélyül a válság. A kései sikernek nagy ára lehet, hiszen tönkreteheti a hidegháború vége óta fennálló kötelékeket. – Az igazi veszélyt a nemzetközi közösség, az Európa és Amerika közötti, valamint az európaiak egymás közötti ellentétei jelentik. Ez a megosztottság pedig negatív hatással lehet a terrorizmus elleni harc folytatására is – szögezte le Ahmed Rasid.
A szakértő úgy látja: az Egyesült Államok nem rendelkezik világos tervvel a háború utáni rendezést illetően, és ennek kapcsán nem konzultált Irak egyetlen szomszédjával sem. Lényegesnek nevezte, hogy a szomszédos országok körében valamiféle konszenzus alakuljon ki a jövendő iraki kormányt, illetve kormányfőt illetően. – Efféle konszenzus azonban egyelőre nem jött létre – jelentette ki Rasid, hozzátéve, hogy a szomszédok valószínűleg nem fogják elismerni azokat a száműzött iraki ellenzékieket, akiket a CIA támogat a következő bagdadi kormány megalakításában. Ezenkívül – mint kifejtette – nem világos az sem, hogy ki végzi majd az iraki újjáépítést.
Ahmed Rasid szerint egyáltalán nem bizonyítottak azok az amerikai vádak, melyek szerint Szaddám Huszein iraki elnök kapcsolatokat ápolt az al-Kaida terrorszervezettel. – A tény ezzel szemben az, hogy az afganisztáni háborút követően az al-Kaida több országban „felszívódott” – tette hozzá –, és legnagyobb számban jelenleg Pakisztánban és Iránban találhatók tagjai.
Rasid – akinek Afganisztánról, Pakisztánról és Közép-Ázsiáról szóló írásait rendszeresen közli a Far Eastern Economic Review és a brit Daily Telegraph, s akit a térség egyik legkiválóbb ismerőjeként tartanak számon – úgy vélte, nagy különbségek fedezhetők fel az afganisztáni és az iraki háború között. Míg a tálibok elleni háborúban több mint húsz ország vette ki részét az amerikaiak által vezetett akcióból (további húsz pedig a békefenntartó műveletekből), addig az Egyesült Államok Irakban csak Nagy-Britanniát tudhatja maga mellett. – Az afganisztáni háború nem volt unilaterális, hiszen a nemzetközi közösség támogatásával vezették – szögezte le a szakértő. Ahmed Rasid véleménye szerint Irakot követően a világ valószínűleg már nem tekinti magáénak Washington aggodalmait és háborúit, hanem az amerikai befolyás növelésére tett újabb olcsó kísérletnek tartja majd azokat.
origo.hu
Húszéves lány vesztette életét a bakonypéterdi tragédiában
