Az élet iskoláját álmodta meg a XIX. század első harmadában az a dán teológus, aki a népfőiskolának, ennek a felnőttoktató, bentlakásos iskolatípusnak a gondolatát először fölvetette. A koncepció gyakorlati megvalósulása nagy szolgálatot tett a súlyos háborús vereséget elszenvedő Dániának: a legelső népfőiskolák az ország nemzeti megújulásának hatásos eszközei lettek. Hazánkban majd száz esztendővel a dán példa után – a falukutató mozgalomnak és a népi írók munkáinak ösztönzésére – alapították meg az első népfőiskolákat. Művelt és elhivatott paraszti vezetőket akartak képezni ezek az intézmények, hogy minden községben legyenek olyan emberek, akik a múlhatatlanul szükséges társadalmi és agrárreformokat véghezviszik. Az országszerte ismert és elismert népfőiskolai mozgalmat azonban szétdúlta, majd el is tüntette a második világháború s mindaz, ami utána következett. Az 1980-as évektől azonban csöndben és szerényen kezdett új életre kelni Magyarországon is a felnőttoktatásnak az az irányzata, amelyet nem lehet találóbb néven nevezni: népfőiskola. Az élet iskolája. Ahol gazdasági, mezőgazdasági szakképzést is folytatnak, de a lélek- és jellemépítést is szorgalmazzák. A rendszerváltoztatás lázában azonban ezek az ígéretes kezdeményezések jobbára megtorpantak, elsorvadtak, kivéve a nagy pedagógiai tapasztalattal és jelentős társadalmi ismeretekkel rendelkező Lezsák házaspár, Lezsák Sándor és Lezsák Sándorné által alapított Lakiteleki Népfőiskolát.
Az életnek ez az iskolája – politikai és gazdasági viharokkal is dacolva – vidáman él az Alföld közepén, az élő és a holt Tisza ágaitól körülhatároltan, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Tőserdő szomszédságában. Van vendégháza, kollégiuma és vendéglője, konferenciák és kiállítások megrendezésére alkalmas épülete (a Himnusz költőjéről, Kölcsey Ferencről kapta nevét), vannak oktatótermei, jurtái, van múzeuma (a magyar emigrációs gyűjtemény számára), kápolnája s nemzeti panteonja, és van kézművesháza, uszodája, szaunája, tenisz- és golfpályája, de még búvártornya is… Lakiteleken lehet lovagolni, fogatot hajtani, horgászni, kirándulni, akár egy sokféle igényt kielégíteni képes, nagystílű nyugat-európai vendégváró létesítményben. A Lakiteleki Népfőiskola vendégei jobbára a környék vállalkozó kedvű fiataljai és a határokon túlról érkező, jobb jövőben reménykedő ifjú emberek. „A legfőbb bátorság a remény” – idézik Illyés Gyulát a népfőiskolán, a költőt, aki idős ember létére sem volt rest ellátogatni a fiatal írók lakiteleki találkozójára. Talán mert már 1979-ben sejtette, hogy az országnak e kevéssé ismert szögletében szökken szárba a jövő.
A felnőttoktatási missziójáért a Magyar Örökség kitüntető címet elnyerő Lakiteleki Népfőiskolán két képzési formát folytatnak: bentlakásos kollégiumi képzést és tanfolyami képzést. Kollégiumi képzésre az ország minden részéből érkeznek hallgatók (a tanfolyami képzés Lakitelekre és vonzáskörzetére épül), hogy a magyar mítoszvilágtól a táj- és honismereti tudnivalókon át a határon túl élő magyarok sorskérdéseiig és a banki hitelekig a legkülönbözőbb témakörökben szerezhessenek ismereteket neves történészektől, művészektől, művelődéstörténészektől, egyházi vezetőktől, gazdasági szakemberektől és politikusoktól. Nyelviskolát is működtetnek (angolul és japánul tanulnak itt a hallgatók), a nyolc hónapos képzési idő után a növendékek középfokú nyelvvizsgát tesznek. A felnőttkor küszöbét még át nem lépő fiúknak, lányoknak nyaranta különböző táborokat szerveznek. Van Lakiteleken honfoglalás kori életmódtábor, őstörténeti tábor, olvasótábor, de működnek képzőművészeti alkotótáborok is – korhatár nélkül. Termőre fordul az elvetett mag, mondhatják, akik a népfőiskolán folyó munkát lehetővé teszik, szervezik, segítik. Büszkélkedhetnének nagynevű vendégeikkel is, Walesával, Landsbergisszel, az Európai Parlament náluk járt több képviselőjével, egyszer majd neveléstörténeti kézikönyvekben külön fejezetet kapó pedagógiai kezdeményezéseikkel, a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szervezett Tisza Kollégiummal vagy a Tanya Kollégiummal (ezeknek a keretei közt száznál több egyetemista végzett tudományos szempontból is roppant értékes életmódvizsgálatot a vidéken) – de nincs idejük Lezsák Sándoréknak a büszkélkedésre, az önelégültségre. Építkeznek tovább a négyhektárnyi területen, amelyet „felajánlásként” kaptak. Téglát téglára raknak, tudást tudásra, házaikkal vonzó építészeti stílust teremtenek. Ahogy anyagi s szellemi erejükből telik… Lelkes híveik azt mondogatják: a Lakiteleki Népfőiskola a régió szellemi központja, az európai közösségbe gyalogló magyarság biankója: hogy kultúránk és iskolánk magyar maradjon.
origo.hu
Házasságokkal is épül a hálózat Magyar Péter és főnöke körül – videó
