Amerika a tegnap hajnali bombázással le akarta fejezni a hadsereget, amikor Szaddám Huszeint próbálta megölni az első csapás során – jelentette ki lapunknak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette, ez régről ismert haditechnika, mivel egy hadsereg sem tud meglenni főparancsnok nélkül. A reggeli bombázásokat „sokkcsapásoknak” nevezte a szakértő, amellyel az amerikaiak az iraki hadsereg morálját próbálja kikezdeni. Szóba hozta emellett a CIA és a haderő titkos kommandósalakulatainak szerepét a támadás megkezdésében. Szerinte azok az egységek, amelyek már egy ideje Irakban állomásoznak, diverzánsfeladatokat látnak el. Ennek keretében rádióállomásokat, átjátszóberendezéseket tesznek tönkre, ám távlati céljuk Szaddám Huszein elfogása vagy meggyilkolása is. Georg Spöttle úgy vélte, a CIA ügynökei derítették ki az iraki diktátor állítólagos tartózkodási helyét Bagdadban, ám felhívta a figyelmet, hogy egyes vélemények szerint Szaddám Huszeinnek hat hasonmása van, így meg is téveszthették a felderítőket.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, tanszékvezető egyetemi tanár szerint a légicsapások mintegy hetvenkét óráig tarthatnak. Valószínűnek látszik, hogy ezt követően az amerikaiak csökkentik a támadások intenzitását, hiszen a lehető legkevesebb áldozattal és anyagi kárral számolnak. Egyébként sem az iraki hadsereg megsemmisítése az elsődleges céljuk, hanem a számukra veszélyes politikai erők kiiktatása. A szakértő úgy látja, az amerikaiak jelenleg az iraki katonai egységek harc nélküli átállítására törekednek. Amennyiben a közeljövőben a Huszeinhez hű erők nem kapitulálnak, a légicsapások folytatódhatnak.
Az Egyesült Államok és szövetségesei számára nagyon fontos, hogy minél hamarabb lezárják a konfliktust – véli Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Mindezt szerinte úgy kellene végrehajtani, hogy a háborús jelleg helyett a belső rendszerváltás kerüljön előtérbe. Ebben a folyamatban a szakértő szerint az ENSZ-nek nincsen számottevő szerepe, a világszervezet majd a háború utáni újjáépítésbe kapcsolódhat be. Megváltozna a helyzet, ha Szaddám Huszein biológiai és vegyi fegyvereket vetne be, ez a fejlemény valamelyest erősítené a háborútól húzódozó országok pozícióját, vélte Tálas. Franciaország tegnap bejelentette, nem zárja ki a részvételt a konfliktusban, ha Irak bakterológiai vagy vegyi támadást hajtana végre. Tálas Péter úgy látja, nincsen ellentmondás Németország magatartásában – jóllehet Berlin átengedi légterét és bázisait, háborúellenes magatartása nem változik. Ennek azért lehet jelentősége, mert az iraki inváziót ellenző országok – titkosszolgálati és háttérinformációk alapján – esetleg hozzájárulhatnak Szaddám Huszein nagyobb véráldozat nélküli eltávolításához. A háború jelenlegi szakaszában ugyanakkor kevés az esélye, hogy bármiféle gyökeres változás következik be a diplomáciai kapcsolatokban. A szakértő szerint nincs különösebb jelentősége annak, hogy tegnap hajnali beszédében George W. Bush a hadműveletek elhúzódására célzott. Nem valószínű, hogy az amerikai elnök hónapokban gondolkodna, legfeljebb arról lehet szó, hogy a villámháború helyett egy néhány hetes hadviselés kényszeríti térdre Huszeint. Tálas Péter a háború jelenlegi szakaszában nem valószínűsíti, hogy a háború tovaterjed Észak-Irakra, az ott élő különböző etnikai és vallási csoportok egyelőre nem támadnak egymásra. A kurdok deklarálták, hogy a föderatív Irak létrehozásában érdekeltek, a törökök sem törekednek a kurdok lakta északi országrész elfoglalására. A háború következményei inkább politikai veszélyeket rejtenek – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
Szakértők szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az amerikai haderő Tomahawk robotrepülőgépek bevetésével kezdte meg az Irak elleni háborút. Az eszközök nagy hatótávolságuknak és műholdas navigációs rendszerüknek köszönhető nagy pontosságuk miatt különösen alkalmasak arra, hogy a Vörös-tengeren, illetve a Perzsa-öbölben állomásozó hajókról indítva elérjék az Irak belsejében lévő célpontokat. Mivel a robotrepülőgépek mérete kicsi, továbbá rendkívül kis magasságban nagy sebességgel repülnek, ezért annak valószínűsége, hogy az iraki légvédelem lelője azokat, gyakorlatilag nulla.
Halálpontos cirkálórakéták. Harminchat BGM–109 Tomahawk robotrepülőgép indításával vette kezdetét az Irak elleni hadművelet, pontosan úgy, mint azt szakértők előre jósolták, s amint az az összes korabeli háborúban történt. Az 1100 kilométer hatótávolságú fegyverek mintegy féltonnás harci részt hordozhatnak, mely lehet bunkerromboló, repeszromboló bomba, vagy kazettás töltet. A robotrepülőgépek eredetileg terepazonosító és tehetetlenségi navigációs rendszerrel voltak felszerelve, ám ezt már 1991-ben megtoldották a műholdas (GPS) rendszerrel, mely néhány tíz méterről néhány méterre csökkentette az eszköz szórását. A célpont megközelítése 30 méter magasan zajlik, és útvonalába számos fordulópontot iktatnak, hogy megnehezítsék a légvédelem dolgát, mely a Tomahawk 800 kilométeres sebességét tekintve amúgy sem könnyű. (Z. G.)
origo.hu
Erdő Péter megszólalt, ezt mondta a Szentatyáról
