Medgyessy: Nem vagyunk hadviselők

Magyarország háborúban áll, hiszen tagja a hadviselő feleket tömörítő harminc országból álló koalíciónak – szögezték le a Fidesz képviselői tegnap az Irak elleni katonai akció megindulása miatt összehívott négypárti egyeztetés után. Orbán Viktor szerint Irak megtámadása miatt semmifajta szövetségesi kötelezettségünk nincs. Medgyessy Péter kormányfő ellenben kijelentette: Magyarország nem részese a fegyveres konfliktusnak. Az ellenzék szerint a háborús részvétel befolyásolhatja Magyarország uniós csatlakozását is. – A terror veszélye a levegőben van, ami fokozottabb védelmet és óvatosságot igényel – hívta fel a figyelmet Dávid Ibolya, az MDF elnöke a négypárti találkozót követően.

Kis Ferenc
2003. 03. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem veszélyezteti az ország biztonságát, a magyar emberek nyugalmát a tőlünk távol zajló háború – jelentette ki Medgyessy Péter a nemzetbiztonsági kabinet és az úgynevezett kis kabinet tegnap reggeli ülését követően. A miniszterelnök közölte: a kormány kötelező óvatosságból megtette azokat az intézkedéseket, amelyek a jövőben is garantálják az ország nyugalmát. Megerősítette: Magyarország nem részese a fegyveres konfliktusnak, nem visel háborút, és a kormány nem küld magyar katonákat Irakba. A kormányfő bízik abban, hogy a béke hamarosan helyreáll, a tömegpusztító fegyvereket felszámolják, és ennek nyomán egy békésebb világban élhetünk majd. Az ország – mondta Medgyessy – szívesen közreműködik az új Irak felépítésében.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter jelezte: a honvédség a NATO előírásainak megfelelően fokozta készenlétét, a fegyveres készültség növeléséről azonban nincs szó. A Der Spiegelben megjelent, egy neves nemzetközi jogászt idéző cikkre reagálva, amely szerint egy 1997-es EU-csúcsértekezleten hozott határozat a tagfelvétel feltételeként rögzíti, hogy „a mindenkori kormányok tiszteletben tartják a nemzetközi jog alapjait, és a konfliktusokat békés módon kezelik”, Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: hazánk nem vesz részt a fegyveres konfliktusban.
A nemzetbiztonsági kabinet ülését követő négypárti tanácskozás után – amelyen részt vett a miniszterelnök, a kormány több tagja és a katonai-polgári hírszerzés vezetői – Kovács László arról beszélt: a kabinet szerint sajnálatos a katonai erő alkalmazása, de jobb, mintha a világ tétlenül nézné, mit tesz Szaddám Huszein, és várná azt a napot, amikor a tömegpusztító fegyverek birtokában csapást intéz valahol.
Juhász Ferenc hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági kabinet miniszterei készek megosztani információikat az ellenzéki politikusokkal. A titkosszolgálati szervezetek kormány birtokába kerülő jelentéseit ugyancsak rendelkezésükre bocsátják, és bármikor hajlandók újabb négypárti egyeztetésre. Jelezte: a kormány nem tervezi, hogy egészségügyi alakulatot küld Irakba, erre felkérés sem érkezett. Elmondta: a légtérhasználatról vasárnap hozott döntés óta nem volt ilyen célú átrepülés hazánk fölött. Elhangzott, hogy Medgyessy Péter szerdán este telefonon folytatott megbeszélést Dick Cheney amerikai alelnökkel, ám a részletekről nem nyilatkoztak.
A négypárti találkozó után Németh Zsolt Fidesz-alelnök kijelentette: Magyarország háborúban áll, jogi és politikai értelemben egyaránt hadviselő félnek minősül Irakkal szemben. Hozzátette: katonai szempontból nem minősülünk hadviselő félnek. Utalt arra, hogy hazánk is tagja annak a harminc országból álló háborús koalíciónak, amelyet maga George W. Bush amerikai elnök nevezett meg.
A Fidesz szerint az USA-nak nincs nemzetközi felhatalmazása az Irak elleni katonai akcióra, ezért sajnálatos, hogy háborút indított. A politikus szólt arról is: együtt éreznek a háború áldozatainak hozzátartozóival, legyenek akár iraki polgári lakosok, akár amerikai katonák. Németh Zsolt kifejezte reményét, hogy sikerül lefegyverezni Huszeint, és a diktátor megbukik.
Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetjének vezetője is kitért arra, hogy a kormány a háború mellett kötelezte el magát, miközben az ország 92 százaléka békepárti. Növekedhet a terrorizmus veszélye Magyarországon, mivel „az ország a háborús koalíció tagjai között van”. Felvetésünkre, hogy a Der Spiegel cikkében foglaltak alapján a háborús koalícióban való részvétel befolyásolhatja-e hazánk uniós csatlakozását, Németh Zsolt úgy válaszolt: az EU-n belüli megosztottság az Irak elleni katonai akció kapcsán nem függetleníthető az unió bővítésétől, de a következményeket még nem lehet megítélni.
– A terror veszélye a levegőben van, ami fokozottabb védelmet és óvatosságot igényel – fogalmazott Dávid Ibolya, az MDF elnöke a négypárti találkozó után. Reméli, a terrorveszély elkerüli az országot.
*
Az iraki bevonulás megkezdése után az amerikai külügyminisztérium közleményben hívta fel a Magyarországon tartózkodó állampolgárai figyelmét, fokozottan ügyeljenek a személyes biztonságukra. Kérik: az USA polgárai „figyeljenek a környezetükre, kerüljék a tömegeket és a felvonulásokat, rejtőzzenek el, és gondoskodjanak érvényes okmányokról”. Az amerikai külügyminisztérium szerint az intézkedésekre azért van szükség, mert az al-Kaidához közel álló csoportok világszerte, így Magyarországon is, terrortámadást indíthatnak az amerikai állampolgárok ellen.
***
Orbán: nincs szövetségesi kötelezettségünk. Irak megtámadása kapcsán semmifajta szövetségesi kötelezettségünk nincs, hiszen a NATO nem hozott erre vonatkozó döntést, a magyar kormány félrevezeti az embereket, amikor erről beszél – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Orbán Viktor volt miniszterelnök, miután részt vett és fel is szólalt Brüsszelben az Európai Néppárt tanácskozásán. Hozzátette: ez egy támadó háború, amelyet az USA indított egyes államok támogatásával, és az Európai Unió központjában senki nem is beszél szövetségesi kötelezettségről. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország a háborús koalícióhoz tartozik, és a kormány ez irányú döntését – Európában szinte példa nélkül – nem előzte meg parlamenti vita, ahol az ellenzék kifejthette volna ellenérveit. Orbán Viktor szerint a NATO-ban elfoglalt helyünk nem azt jelenti, hogy nekünk állandóan az Egyesült Államok oldalára kell állnunk. Ez félreértés, szovjet logika – jegyezte meg. Az exkormányfő emlékeztetett arra, hogy a magyar társadalom 92 százaléka ellenzi a háborút. Tájékoztatása szerint az Európai Néppárt elfogadott egy közös nyilatkozatot, amely szerint a közel-keleti béke feltétele az izraeli–palesztin viszony rendezése és az önálló palesztin állam létrehozása. Emellett hangsúlyozzák, hogy Európa morális kötelezettsége segíteni Irak újjáépítését a háború után. Orbán Viktor elmondta: a néppárt miniszterelnökei egyhangúlag biztosították őt arról, hogy hazánk háborús elkötelezettsége nem befolyásolja uniós csatlakozásunkat. A tanácskozáson mondott beszédében a volt magyar kormányfő szerencsétlen döntésnek nevezte, hogy kevesebb mint egy hónappal a csatlakozási szerződés aláírása előtt a leendő tagországok nem vehetnek részt az európai miniszterek tanácsának mai ülésén, továbbra is csak „cselédebédre hívtak meg bennünket”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.