Ami a piac működését illeti, nem néz nagy változás elé a magyar ingatlanpiac az ország uniós csatlakozása miatt. Európai összehasonlításban a hazai piac egyetlen tekintetben sem foglal el rosszabb helyet a középmezőnynél. Sőt, a pénzintézeti finanszírozási rendszert a jelenlegi közösségi tagok és a csatlakozó országok rendszerével összevetve megállapítható, hogy a magyar az első harmadban található – mondta Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) főtitkára. Hozzátette: az ingatlanárakban csak akkor várható nagyobb mértékű emelkedés, ha a csatlakozás utáni években jelentősen megnő a fizetőképes kereslet, vagyis emelkednek a bérek. Pusztán a csatlakozás miatt azonban nem kell számítani jelentős változásra.
A főtitkár szerint a belépést követően hazánkba érkező EU-diplomaták és gazdasági vezetők további megjelenése sem lesz árfelhajtó tényező, hiszen arányuk az összpiacon belül nem lesz jelentős. Ráadásul keresletük a lakáspiac csak egy szűk szegmensét, a luxusingatlanok piacát fogja befolyásolni. A szakember attól sem tart, hogy jövő május elseje után nagymértékben megnő majd az uniós tagállamokból érkező ingatlant vásárolni szándékozók száma, s ennek komoly mértékű árfelhajtó hatása lenne. Más ingatlanszakemberek ugyanakkor korábban arra a jelenségre is felhívták a figyelmet, miszerint az uniós bővítésből 2004-ben kimaradó szomszédos országok tehetősebb polgárai már napjainkban is ingatlant, ingatlanokat akarnak szerezni Magyarországon, hogy az ország EU-tagsága után a közösség területén lévő befektetéssel rendelkezzenek.
Az árakat döntően mindig az ingatlan fekvése, elhelyezkedése és felszereltsége határozza meg. A fővárosban az új építésű lakások árai négyzetméterenként átlagosan 250–350 ezer forintba kerülnek, de kínálnak ennél jóval drágább otthonokat is a vállalkozások. Kispál Sándor példaként a budai Várat és az V. kerület Duna-parti részét említette, ahol már 700–800 ezer és egymillió forintot is elkérnek a lakások egy négyzetméteréért. A főtitkár szerint ezek a kínálati árak azonban nem illenek bele az ország ingatlanpiacának átlagos árstruktúrájába. Kispál Sándor elismerően szólt a lakásprogramról, amely elmozdíthatja a több évtizedes holtpontjáról a hazai lakásmobilitást.
Az ingatlanárakban az országban jelentős eltérések figyelhetők meg. Amennyi pénzért például a fővárosban a garzonlakásokat kínálják, azért az összegért egy távolabbi kistelepülésen „kastélyt” lehet venni. A jelenség különösen akkor szembetűnő, ha Budapestet és a nyugati országrészt hasonlítjuk össze a keleti régiókkal. A főtitkár belátható időn belül nem lát esélyt az aránytalanság csökkenésére, mert mint mondta: a régiók közötti gazdasági különbségek csak jelentős állami befolyással csökkenthetők, ez pedig hosszú időt vehet igénybe. Mindenesetre az autópályák megépítése komoly pozitív hatást hozhatna a hátrányos térségeknek. A főtitkár fontosnak tartja a panellakások korszerűsítését. A technikailag, műszakilag elavult épületek megmentéséhez jelentős állami támogatás szükséges. Ráadásul úgy, hogy a benne lakók jelentős része semmilyen anyagi terhet nem tud magára vállalni.
Kispál Sándor a piaci szereplőkkel kapcsolatban hangsúlyozta: számtalan ingatlanforgalmazó,
-értékbecslő, -fejlesztő cég van Magyarországon, melyek a vállalkozási szabadság elvén működnek, de az is tapasztalható, hogy a jogszabályi háttér keretei már szűkösek a szakma egészének megkívánt működéséhez. Ezért szükség lenne az ingatlanpiaci szereplők koordinálására.
A főtitkár a Magyar Ingatlanszövetség ez évi legfontosabb feladatai között említette, hogy az Értékbecslők Szövetségeinek Európai Csoportja (Tegova, The European Group of Valuer’s Associacions) – által kiadott nemzetközi szabványgyűjteményt elfogadtassák hazánkban. Ennek meghonosításával az ingatlanpiac egészében azonos módon láthatnák el feladataikat az értékelők.
A Tegova követelményeinek elfogadtatásával egy időben a Maisz által kezdeményezett és vezetett – EU-szabványok alapján kidolgozott – felső szintű oktatási és minősítési rendszer kezdte meg működését, melyben a már megfelelő előképzettségű szakemberek szerezhetnek uniós szintű minősítést. A főtitkár aláhúzta, hogy a Maisz-tagság a piac szereplői számára teljes biztonságot nyújt, hiszen csak a minden szempontból megfelelő rendelkező jelölteket veszik fel soraikba. Az ingatlanszakértőknek pedig a szövetségben tagnak lenni egyben biztosíték is a nyugodt működéshez, hiszen ezek a szakemberek az OTP Garancia Biztosító Rt.-nél egyénre szabott felelősségbiztosítással rendelkeznek.
origo.hu
Szívszorító, ahogy a szegedi sztársebész az utcán segít a rászorulóknak
