A városközpontban a külügy- és a tervezésügyi minisztérium szomszédságában több épület is lángokban állt az esti órákban. A helyszínre tűzoltók és mentőautók siettek. Az iraki rádió jelentése szerint amerikai rakéták tegnap kora reggel eltalálták Szaddám Huszein iraki elnök bagdadi családi rezidenciáját, de senki nem sérült meg.
A légitámadás sokkal hevesebb volt a húsz órával korábban, kora hajnalban végrehajtott első légicsapásoknál. Donald Rumsfeld védelmi miniszter tegnapi konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a hajnali támadás csak ízelítő volt ahhoz képest, ami még következik. Rumsfeld közölte, hogy értesüléseik szerint az iraki rezsim három-négy olajkutat felgyújthatott az ország déli részén.
Szintén tegnap amerikai és brit csapatok hatoltak be Kuvaitból Irakba. A szárazföldi hadsereg 3. gyalogoshadosztálya a határhoz közeli Bászra felé vonul, és a kikötőváros elfoglalására készül. A szövetséges csapatok tegnap este elfoglalták a kuvaiti–iraki határ közeli Umm-Kaszr várost. Az 1. tengerészgyalogos expedíciós erő átlépte az iraki határt, és állásokat foglalt el, hogy biztosítsa a továbbhaladást észak felé. Brit alakulatok, a királyi tengerészgyalogság kommandóegységei is részt vesznek a támadásban.
Iraki bejelentés szerint lelőttek egy Sikorsky gyártmányú amerikai szállítóhelikoptert. Akcióba lépett a brit légierő is, amelynek Tornado harci gépei lézervezérlésű bombákat dobtak le dél-iraki célpontokra.
Négy iraki katona meghalt, hat pedig megsebesült a csütörtöki amerikai támadásokban. Ezt az iraki hadsereg jelentette be az iraki televízióban tegnap este ismertetett közleményében. Ez az első hivatalos veszteséglista, amelyet Bagdad az amerikai vezetésű hadművelet csütörtök hajnali megkezdése óta közzétett.
Tegnap hajnalban az első támadási hullám célpontja maga Szaddám Huszein iraki elnök, esetleg fiai, illetve más vezetők voltak, az akció eredményei azonban több órával a rakétacsapások után nem ismertek. George W. Bush amerikai elnök leszögezte, hogy ez a hadjárat nem lesz befejezetlen, és nem végződhet másként, csak győzelemmel. Szaddám Huszein iraki államfő (vagy egy hasonmása) az első csapások után viszont arra szólította fel az irakiakat, hogy védjék meg országukat, elveiket, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy az irakiak győzni fognak a háborúban.
A katonai akció kora estig korlátozott maradt: hat amerikai hadihajóról több mint negyven manőverező robotrepülőgépet lőttek ki különböző célpontok ellen és emellett még F–117-es „lopakodó” vadászbombázókat vetettek be. Az amerikaiak a hajnali és a reggeli órákban több hullámban támadtak bagdadi és Bagdad környéki célpontokat, s a reggeli órákban két órán át tartó légiriadó volt az észak-iraki nagyvárosban, Moszulban is. Az amerikaiak mintegy harminc rakétát lőttek ki Moszulra, ahol az iraki légierő radarállomásokat működtet. A Pentagon illetékese hangsúlyozta, hogy az eddig történtek még nem jelentik a nagyszabású légitámadások kezdetét. Kijelentette, hogy a következő két-három napban folytatódnak az Irak elleni korlátozott amerikai légitámadások. A parancsnok szerint mindez része a nagyszabású akciót bevezető haditervnek. A Perzsa-öböl térségében 45 ezer fős haderőt felvonultató Nagy-Britanniát valamelyest váratlanul érte az Irakban végrehajtott tegnap hajnali akció, amelyről a brit védelmi miniszter később azt mondta, hogy az még csak az előkészítése volt a szélesebb körű hadjáratnak. Geoff Hoon kijelentette: nem lehet feltétlenül arra számítani, hogy az iraki konfliktusnak gyorsan a végére lehet járni.
Asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter szerint az első bombázásoknak egy polgári halálos áldozata és több sebesültje is van. Amerikai harci repülőgépek és manőverező robotrepülőgépek polgári célpontokra is csapást mértek az iraki főváros délkeleti részén lévő al-Dorában is, ahol többen megsebesültek – mondta. Al-Dora közelében egy olajfinomító üzem van. Irak megkezdte olajkútjainak felgyújtását – jelentette a Fox News amerikai hírtelevízió. Az iraki olajminisztérium cáfolta az amerikai értesülést, amely szerint Bászra térségében, az iraki–kuvaiti határtól nem messze gyújtották fel az olajkutakat. Lezuhant Irak déli részén az amerikai különleges erők harci helikoptere, a legénységet és a fedélzetén tartózkodó katonákat kimentették. Az MH–53 „Pave Low” típusú helikopter balesete volt az amerikai légierő első vesztesége az Irak elleni harci cselekményekben. A baleset még az első bombázások és rakétatámadások előtt történt. Megérkezett Jordániába a menekültek első, közel háromszáz főnyi csoportja Irakból. További 250 menekült átlépte a határt, és az onnan 61 kilométerre lévő Rueised menekülttábor felé tart.
A török parlament tegnap elfogadta azt az előterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy amerikai repülőgépek az Irak ellen indított háborúban használhassák Törökország légterét. Az indítvány nem tartalmazott olyan kitételt, hogy az amerikai repülőgépek – például feltankolás céljából – igénybe vehetnék a török támaszpontokat is.
A francia külügyminiszter tegnap felhívást tett közzé, új nemzetközi értekezlet egybehívását szorgalmazva a Közel-Keletről. Dominique de Villepin egyúttal úgy vélte, hogy Irak sorsáról csak maguk az irakiak dönthetnek. Irak közben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öszszehívását kérte az amerikai csapás miatt.
Tegnap kora este ismét megszólaltak Kuvaitban a légitámadás veszélyét jelző szirénák, miután délelőtt hat iraki rakéta csapódott be az ország területére. A kuvaiti védelmi miniszter szóvivője szerint az öböl menti országra kilőtt hat iraki rakéta közül csak kettő volt Scud típusú, a másik négyet hivatalosan még nem azonosították, talán a betiltott asz-Szamúdokról van szó. A két Scud rakétát Patriot típusú rakétaelhárító rakétákkal semlegesítette a kuvaiti légvédelem. Később újabb kilenc rakétát lőtt ki Irak az amerikai csapatok felé a CNN hírtelevízió szerint.
***
Washington pókerjátszmája. A washingtoni kormányzat a pókerjátszma mellett döntött az iraki elnök feltételezett bunkerje ellen hajnalban végrehajtott, célzott bombatámadással, de a jelek szerint rossz lapot húzott – értékelte az amerikai akciót egy francia stratégiai elemző. Pascal Boniface, a Nemzetközi Stratégiai Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint a kezdeményezés kára az a presztízsveszteség is, amit Tony Blair brit miniszterelnök szenvedett el azzal, hogy már csak a kész helyzetről tájékoztatták Washingtonból. (MTI)
***
A németek világháborútól félnek. A Bildwoche című német hetilapban tegnap közölt felmérés szerint minden harmadik német a III. világháború kitörésétől tart az iraki konfliktus miatt. Az Emnid intézet által készített közvélemény-kutatásból kiderül, hogy elsősorban a nők tartanak újabb világégéstől: 46 százalékuk fél a világháborútól, míg a férfiaknál ez az arány 16 százalék. A megkérdezettek 29 százaléka tart attól, hogy az iraki háború miatt merényleteket követnek el Németországban, 27 százalékot inkább egy világméretű gazdasági válság aggasztja. (MTI)
origo.hu
Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni
