Egy héttel ezelőtt elmondott televíziós beszédében Vlagyimir Putyin aktív részvételt kért a holnapi népszavazáson a kaukázusi köztársaság lakosságától. Az orosz elnök történelmi pillanatnak, a rombolás elleni fellépésnek, a rendhez vezető első lépésnek nevezte a referendumot. Egyúttal elismerte, hogy az utóbbi tíz év során sok hibát követett el a szövetségi központ is Csecsenföldön, de mint hozzátette, március 23. új fejezetet nyithat a köztársaság történelmében.
Az orosz elnök beszéde is jelzi, milyen nagy fontosságot tulajdonít a Kreml a mostani népszavazásnak. Nem véletlenül, hiszen a négy éve a második csecsen háború hullámán a hatalom csúcsaira emelkedett Putyin azt ígérte, hogy véget vet a vérfürdőnek, és normalizálja a kaukázusi köztársaság életét. Az idő fogy, s a hatalom most már siet. Moszkva a csecsenek számára érezhető tettekkel is igyekszik megnyerni a köztársaság lakosságának jóindulatát, egyúttal bebizonyítani a világnak, hogy a háborúnak vége.
Ennek van is némi alapja: katonai szempontból fontos hadműveletre a szeparatisták már jó ideje nem képesek, s egyre inkább áttérnek az ellenállás terrorista módszereire. Az élet viszonylagos normalizálódására utal az is, hogy az utóbbi időben Csecsenföldön is érezhetően megnőtt a mobiltelefonos, illetve az internetes szolgáltatásra előfizető magánszemélyek száma. Az is jelez valamit, hogy tavaly immár a második évben látta el magát a köztársaság kenyérgabonával, 350 ezer tonna búzát arattak le, s hétmilliárd rubel értékben állítottak elő ipari termékeket. Másfél millió tonna olajat is a felszínre hoztak, ami duplája az előző évinek. Háromezerre tehető a bejegyzett vállalatok száma, s e cégek összesen 3,5 milliárd rubelnyi adót fizettek az államkasszába. Ha lassan is, de visszaáll a rendes kerékvágásba az iskolai oktatás és az egészségügyi ellátás. Talán a felsorolt adatoknál is fontosabb, hogy bár a grozniji utcaképen nem nagyon látszik, de 29 építőipari vállalat 15 ezer munkással dolgozik az újjáépítésen.
A központ is érzi azonban, hogy mindez még kevés, ezért az utóbbi időben több hangulatjavító intézkedésre szánta el magát. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy felújították az őszi moszkvai merénylet után leállított csapatkivonást, s Putyin parancsára a fővárosban lebontottak több, a lakosságot erősen irritáló katonai ellenőrző pontot. A szomszédos Ingusföldön sátortáborokban élő mintegy kétszázezer menekültnek immár nemcsak visszatérési segélyt adnak, hanem megkezdték a lerombolt lakások után járó kártérítések kifizetését, ami feltehetően növeli a szavazási kedvet. Nagy súlyt helyez a központ a sokat bírált korrupt és durva rendőrök, valamint a bírák sorainak megtisztítására. Ennek látványos jeleként elrendelték a korábban gyilkossággal vádolt, majd „beszámíthatatlanság” miatt felmentett Budanov ezredes perének felülvizsgálatát. Putyin nem tart kizártnak egy csecsenföldi amnesztiarendeletet sem, ami valóban jelentős előrelépés lehetne a rendezés útján.
Egyelőre azonban sokan még a referendum biztonságos lebonyolítását is kétségbe vonják. A Maszhadov és Baszajev vezette szakadárok jogi diszkreditálását jelentő népszavazás megtorpedózását helyezték ugyanis kilátásba a hegyekben rejtőző harcosok. Fegyveres akciókkal fenyegetőznek, és bojkottra szólítják fel a lakosságot. A politikai helyzethez képest korainak és kockázatosnak tartja a népszavazást több elemző, s aggodalmait hangsúlyozta az Európa Tanács küldöttsége is. Mindezt érezve a Kreml bizonyítani akar, s még a helyi adminisztráció Moszkvát kiszolgáló vezetőjét, a saját pecsenyéjét sütögető és nem túl népszerű Ahmad Kadirovot is megpróbálja semlegesíteni. Kétségtelenül neki kedvez a nemzetközi helyzet, valamint az, hogy a szakadárok egyre kevésbé tudnak alternatívaként kiállítani egy karizmatikus vezetőt.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
