Sínen Szlovénia euroatlanti integrációja

Elsöprő többséggel mondtak igent a szlovén választópolgárok a vasárnap rendezett országos referendumon hazájuk uniós csatlakozására. Az EU-integráció 90 százalékos támogatottságához képest visszafogottabb, mégis meggyőző volt az ország NATO-ba való betagozódását óhajtók 66 százalékos aránya. A két kérdésről egy időben tartott ügydöntő népszavazás előzményeiről, Szlovéniának a két meghatározó közösségbe történő integrációja utáni kilátásairól Anton Bebler ljubljanai egyetemi tanárt, EU-szakértőt, az Atlanti Tanács szlovén tagozatának elnökét kérdeztük.

A NATO-ba a prágai csúcson meghívott hét ország közül egyedül Szlovénia döntött úgy, hogy az euroatlanti szervezetbe való belépés kérdését népszavazásra bocsátja. Mi motiválta a politikai vezetés döntését?
– Szlovénia demokratikus ország, ahol nagyon fontos az emberek véleménye. A politikai vezetés nem akart a polgárok megkérdezése nélkül dönteni e két, az ország jövője szempontjából kiemelten fontos kérdésben.
– Nemzetközi elemzők véleménye szerint a csatlakozással Szlovénia végleg megszabadulhat a „balkáni állam” besorolástól, s rövid időn belül a nyugati államok közösségének megbecsült tagjává válhat. Erre többek között az országnak a kelet-közép-európai térségben kiemelkedő gazdasági eredményei is alapot adhatnak…
– Szlovénia soha nem volt a Balkán része, ez téves helymeghatározás. Hazánk már Jugoszlávia létrejöttét megelőzően a nyugati világ részének számított. Az ország 1991-es függetlenné válása után gyorsan tudott alkalmazkodni a megváltozott politikai-gazdasági körülményekhez, hiszen már a volt Jugoszlávián belül is a legfejlettebb köztársaság volt.
– Elemzői vélemények szerint a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás esetében Djindjics szerb miniszterelnök meggyilkolása a csatlakozás mellett voksolók, míg az iraki háború az azt ellenzők táborát gyarapíthatta…
– Djindjics meggyilkolása véleményem szerint nem befolyásolta érdemben a szavazás kimenetelét. Az iraki háború nagyobb súllyal eshetett latba, de az eredmények azt mutatják, mintegy kétharmados többség áll az ország NATO-csatlakozása mellett.
– Milyen aggodalmak merültek fel Szlovéniában az uniós csatlakozással szemben, és mely rétegeket érintették ezek?
– Az EU-ellenesek aránya nálunk az egyik legkisebb a 2004-ben csatlakozó országok közül. Az EU-szkeptikus nézeteket csak kis politikai pártok vállalták. Két, alapvetően különböző társadalmi rétegnek vannak a csatlakozással szemben aggályai. A parasztság a hatékonyabban gazdálkodó nyugati farmergazdaságokkal való versenytől tart, míg a kulturális elit nemzeti identitás elvesztését félti.
– Hogyan készül Szlovénia az EU-tagságra és mit vár a bővítéstől?
– Hazánkban külön minisztérium foglalkozik az európai uniós ügyekkel. Nagyon fontos és sürgető feladat a jogharmonizáció, valamint a közösségi joganyag, az acquis átvétele. A bővítéstől további jelentős előrelépést várunk mind a politikai, mind a gazdasági integráció terén.
– Melyek a hamarosan EU- és NATO-tagállammá váló Szlovénia külpolitikai prioritásai?
– Országunk aktív, elmélyült együttműködésre törekszik az Európai Unió és a mediterrán térség országaival. Az e régióba tartozó államokkal való kapcsolataink élveznek prioritást. Szomszédaink közül elsősorban a Magyarországgal és Olaszországgal ápolt kapcsolatok még intenzívebbé, hatékonyabbá tételén kell munkálkodnunk. Ezen- kívül nagyon fontos számunkra az orosz és ukrán kapcsolat is; ezen államokkal konstruktív viszony kialakítására törekszünk.