Szaddám csak ürügy

Nem Irak lett veszélyesebb, hanem az Egyesült Államok látja veszélyesebbnek a világot – nyilatkozta lapunknak Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió szerkesztő-riportere, a közel-keleti térség szakértője. A népszerű televíziós szerint George Bush és tanácsadói úgy gondolják, hogy az amerikai félelmek elűzésének maga a háború a legjobb módja.

Chrudinák Alajos szót ejtett arról, hogy az iraki háború valódi céljai túlmutatnak Szaddám Huszein személyén. Különösnek nevezte, hogy tizenkét éven keresztül senkinek sem jutott eszébe, hogy ő lenne a világ első számú közellensége. Az Egyesült Államok olyan erőfölényben van, hogy bármikor likvidálhatja az elnököt, és az sem feszélyezi, hogy a politikai leszámolást tiltják a nemzetközi törvények. Az elmúlt napok hazai híreiből már-már úgy tűnhetett, hogy a háború Huszein eltüntetését és rendszerváltást célozza. Ebből a szempontból sokatmondó Bush elnök kijelentése, hogy akár leszerel Szaddám Huszein, akár nem, ő mindenképpen támad. Chrudinák Alajos rámutatott, hogy a lényeg az új amerikai katonapolitikai doktrína első, gyakorlatban való alkalmazása. Az, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni Irakot, még csak az első lépés világuralmi törekvéseiben. A háború valódi célja a Közel-Kelet politikai térképének átrajzolása, Amerika-barát bábállamok létrehozása, és Izrael katonai nagyhatalommá tétele a térségben. A szakértő felidézte Henry Kissinger nemrégiben tett kijelentését: a közel-keleti rendezéshez Bagdadon keresztül vezet az út. Nem kétséges, hogy az erőszakos katonai fellépésen és megelőző csapáson alapuló Bush-doktrínának az iraki háború a próbája, ha sikerrel járnak, a nemzetközi életben alapvető változások várhatók. Ez a konfliktus elsősorban a Bush mögött álló neokonzervatív csoportnak fontos, ők mozgatják az események katonai és politikai szálait.
Chrudinák Alajos nem hisz abban, hogy Irakot három részre szakítják. Mint mondta, ez sem az amerikaiaknak, sem az európaiaknak nem áll érdekében, Irak földrajzi egységét valamiképpen meg fogják őrizni. A jelenleg zajló katonai műveletekről elmondta, hogy – bár a háború megkezdésére sokáig kellett várni – máris látszik, hogy az amerikaiak kevés időt fordítottak a felkészülésre. Úgy tűnik, nincs határozott elképzelésük a politikai rendezésről, és kivonulási stratégiával sem rendelkeznek.
Könnyen meglehet, hogy az afganisztáni presztízsveszteséghez hasonlóan Irakban is gondok lesznek a háború utáni hatalom megszilárdításával. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok akkor is tanújelét adta a kapkodásnak, amikor nem egyeztetett brit szövetségesével, és megváltoztatta a támadás időpontját és helyét, pusztán azért, mert a CIA állítólag értesült Szaddám Huszein hollétéről.
Az a tény, hogy az iraki hadsereg meglehetősen gyenge, alighanem hozzájárult ahhoz, hogy Bush itt támad először. Atomprogramja alapján akár Észak-Korea vagy Irán is ott lehetne a kiválasztott célpontok között, de ezúttal a tizenkét évvel ezelőtt tönkrevert bagdadi rezsim megbuktatását tűzték ki célul. Chrudinák Alajos annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a régi rezsim leszerepelt vezetői nem játszhatnak szerepet a Huszein utáni Irakban. Ugyanakkor túlzásnak tűnik az az állítás, hogy a helyi lakosok felszabadítóként fogadják majd az amerikaiakat – tette hozzá Chrudinák Alajos.