Március elején az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az uniós csatlakozást támogató közös nyilatkozatot fogadtak el a szociális partnerek, így az országos szakszervezeti konföderációk is. A felek arra kérték a lakosságot, hogy április 12-én vegyenek részt a szavazáson, és mondjanak igent a csatlakozásra. Lapunk megkereste a három legnagyobb konföderáció vezetőjét, hogy a nyilatkozat aláírásának előzményeiről, illetve körülményeiről kérdezze őket. Az érdekvédőktől megtudtuk, hogy nem fogalmaztak meg sem a bérekkel, sem a nyugdíjakkal, sem a foglalkoztatással kapcsolatos konkrét igényeket, amikor aláírták a csatlakozást támogató nyilatkozatot. Egybehangzóan úgy vélték, hogy az uniós csatlakozás a gazdaság erősödésén keresztül az emberek életkörülményeinek javulásával jár majd, így a társadalom nagy része mindenképpen és egyértelműen nyer az integrációval. Hozzátették, hogy nemcsak egy gazdasági, politikai közösséghez, hanem a „szociális Európához” kívánnak csatlakozni. A szakszervezeti vezetők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ettől függetlenül nem mondtak le például a bérfelzárkóztatásra vonatkozó követelésükről, amit a kormánynak még a csatlakozás előtt végre kell hajtania. Kérdésünkre, hogy mégis milyen információk alapján döntöttek a csatlakozás mellett, hiszen azok hiányára még parlamenti politikusok is panaszkodnak, az érdekvédők elmondták, hogy elsősorban általánosságokra, közismert tényekre alapoztak. Szabó Endre, a közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok még a legszegényebbnek számító Portugáliában is jól jártak a csatlakozással. Borsik János, a közüzemi dolgozókat képviselő Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke saját tapasztalaira hivatkozott, amelyeket korábban az EU–magyar konzultatív vegyesbizottság tagjaként szerzett meg. Wittich Tamás, a versenyszférát képviselő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke pedig úgy vélte, hogy a csatlakozással kapcsolatos információk „tömege” áll az érdeklődők rendelkezésre, bár ezek forrását nem jelölte meg.
Hogy a csatlakozás esetleg milyen negatívumokat jelenthet az általuk képviselt munkavállalók számára, Borsik János azt mondta: a belépést követő kezdeti időszakban átmenetileg, de megnőhet a munkanélküliség. Szabó Endre a drágán, de jól képzett magyar munkaerő „elszívását” jelölte meg főként arra az esetre, ha nem valósul meg a bérfelzárkóztatás. Hozzátette továbbá, hogy szükséges a közigazgatásban, valamint a joggyakorlás területén dolgozók felkészítése annak érdekében, hogy a harmonizált joganyagokat megfelelően alkalmazhassák. Wittich Tamás egyes szakmák és ágazatok esetleges „kiüresedését” jelölte meg, ezért sürgette a szakképzés struktúraváltását, hogy az érintett munkavállalók új és korszerű tudásra tehessenek szert.
A szakszervezeti konföderációk egy, a foglalkoztatási tárcával tavaly decemberben kötött megállapodás szerint százötvenmillió forintot kapnak az európai uniós csatlakozáshoz szükséges többletfeladataik ellátására, amelybe beletartozik a munkavállalók tájékoztatása. Sőt már tavaly szeptemberben együttműködési megállapodást kötöttek a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) és EU-támogatások Hivatalával, amelyben többek mellett vállalták, hogy az NFT-ről – amely 2004 és 2006 között mintegy 1000-1500 milliárd forintnyi támogatás megszerzésére ad lehetőséget – szóló információkat tagjaik számára folymatosan továbbítják és honlapjaikon keresztül elérhetővé teszik. Borsik János, a munkavállalói oldal akkori soros elnöke tavaly szeptemberben úgy fogalmazott: a megállapodás révén több és pontosabb információhoz juthatnak a munkavállalók az európai uniós csatlakozás lehetőségeiről, követelményeiről és következményeiről. – Olyan munkát kell végeznünk, hogy minden munkavállaló tisztában legyen azzal, mi vár rá a csatlakozás után – hangsúlyozta ekkor Borsik. A szakszervezeti vezetők lapunknak elismerték, hogy az NFT-vel kapcsolatban eddig semmiféle információt nem közöltek honlapjaikon, mint ahogy azt is, hogy a munkavállalók csatlakozással kapcsolatos részletes felvilágosítása egyelőre még nem kezdődött meg érdemben. Elmondásuk szerint konföderációnként eddig egy-két fórumot tartottak és néhány kisebb kiadványt is készítettek a témában, de a konkrét és személyre szóló tájékoztatást csak a közeljövőben kezdik meg. Kérdésünkre az érdekvédők elmondták, hogy a csatlakozással kapcsolatos többletfeladataikra és a munkavállalók tájékoztatására – különböző forrásokon keresztül – szövetségenként több tíz, így öszszességében több száz millió forintot kapnak a kormánytól.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
