Sztrádákra 88 milliárd

A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. közgyűlése a jövő héten hagyja jóvá a társaság 2003-as üzleti tervét – tudtuk meg Bodnár Zoltán elnök-vezérigazgatótól. Ezt követően új autópálya-szakaszok építésére írhatnak ki közbeszerzési pályázatot. Az idei sztrádaépítések nehézkesen kezdődtek, a kivitelezőknek anyagi problémákkal is szembe kell nézniük.

Idén 88 milliárd forintból gazdálkodhat az autópálya-társaság a jóváhagyás előtt álló üzleti terv szerint: 79,4 milliárdot – mint ismert – a költségvetés hagyott jóvá, további 8,6 milliárdról pedig utólagosan a kormány döntött. Ezt az összeget az új szakaszok előkészítésére, illetve a projektek indítására, és az előző kormány idején megkezdett– M30-as, M9-es, szekszárdi Duna-híd – gyorsforgalmi és elkerülő utak építésére fordítják.
Bodnár Zoltán lapunknak elmondta: előkészítés alatt áll az M0-s autópálya keleti szektorának első 25 kilométer hosszú szakasza, az M7-es autópálya Zamárdi– Balatonszárszó, Ordacsehi–Balatonszentgyörgy között, amint az építési engedélyek rendelkezésre állnak, meghirdetik a tendereket. Az M0-s közbeszerzési pályázatát várhatóan májusban, míg az új M7-es autópályáét nyáron vagy kora ősszel írják ki. Az M6-os, a dunaújvárosi Duna-híd, az M35-ös építése, illetve az M3-as továbbépítése a 2004-es tervek között szerepel.
Nehézkesen indulnak az idei beruházások Balatonszárszó–Ordacsehi, Becsehely–Letenye (M7-es), Letenye–Tornyiszentmiklós (M70-es), Polgár–Görbeháza (M3-as) között: a kivitelezőket hátráltatta a kedvezőtlen időjárás, a tavaly megbízott mérnökcég az M7-es szakaszokra még mindig nem készítette el a terveket, és finanszírozási problémákkal kell szembenézniük a kozorciumoknak, alvállalkozóknak egyaránt. Az NA Rt. a szerződés megkötésekor húszszázalékos előleget fizetett ki, ami nem fedezi a 2003. évi munkákat, így az építkezéshez szükséges pénzek egy részét hitelből kell előteremteniük a kivitelezésben érintett cégeknek. Az elvégzett munkáért csak 2004-ben fizet az NA Rt. Beszámoltunk korábban arról is, hogy a tendergyőztes konzorciumok vezető cégeinek többségi tulajdonosai osztrák–német, illetve francia multinacionális vállalatok. Az NA Rt. által 2002-ben lebonyolított pályázaton a magyar tulajdonú nagyvállalatok közül többen – akik az Orbán-kormány idején építették a gyorsforgalmi utakat – el sem indulhattak a tenderen, mert az NA Rt. feltételeit nem tudták teljesíteni, azon cégek pedig, akik a multik mellett önállóan pályáztak, az első fordulóban kiestek.