A Bélkő Területfejlesztési (BTf) Közhasznú Társaság László Csaba pénzügyminiszterhez fordult tegnap írásban, mert sérelmesnek érzik az adóhivatal eljárását. Guba Zoltán, a kht. ügyvezető igazgatója megkeresésünkre ismertette: november közepén az APEH bekérte a kht. könyvét és valamennyi bizonylatát, majd idén februárban visszaadták azokat, s közölték velük, nem jogosultak áfavisszaigénylésre. Az indoklás szerint azért, mert egy jövőbeli tevékenység érdekében dolgoznak – tette hozzá Guba Zoltán, majd aláhúzta: ezt követően szakértőnek felkérték Zara Lászlót az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnökét, vizsgálja meg ügyüket. Az adószakember szerint ez esetben az adóhivatal összekeveri a közhasznúság és a közszolgálatiság fogalmát.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: mérleget és üzleti tervet is szeretnének készíteni, ám a bizonytalanságban ez lehetetlen. Így a közeljövőben tartandó taggyűlésükre két, úgynevezett A és B üzleti tervet is készítenek. Előbbi számol az áfával, utóbbi nem. Az áfavisszaigénylés lehetőségének megtagadása már tavaly is komoly likviditási problémát okozott a kht.-nak, hiszen tízmillió forinttól estek el, idén pedig ez az összeg akár a 250 milliót is elérheti. Arra a kérdésre, hogy miért a pénzügyminiszterhez és nem az adóhivatalhoz fordulnak, az ügyvezető eképpen válaszolt: „álláspontunkat Zara László benyújtotta az adóhivatal felé, ám nem történik semmi, ezért várunk segítséget László Csabától. Nemcsak az adóhivatal jogértelmezési tévedését kifogásoljuk, hanem azt is, hogy ez esetben nem született határozat, csupán egy jegyzőkönyv készült”.
Az ügyvezető azt állítja, hogy a kormányváltás óta egyre erősebb ellenszélben kell dolgoznunk, s az eredeti megállapodásokat senki nem tartja be. Az igazgató hangsúlyozta: a bélapátfalvi ipari park fejlesztéséről, a 130 milliós támogatásáról az előző kormány hozott döntést, s a szerződést múlt év novemberéig kellett volna aláírni. Ezzel szemben 2002 októberében a Regionális Fejlesztési Holding új vezetése kérte a gazdasági tárcától a program végrehajtási idejének módosítását, amit aztán a Medgyessy-kabinet novemberben jóvá is hagyott. Nem mellékes, hogy a késedelem 280 fős munkahely kialakításának meghiúsulását eredményezte. A módosított időpontról megdöbbentő módon a kht. csak akkor értesült, amikor a térség fideszes országgyűlési képviselője, Horváth László írásban kért magyarázatot Csillag István gazdasági minisztertől. Horváth László szerint a tárca vezetőjének válaszából kitűnt, hogy a minisztert sem tájékoztatták az ügy elfektetéséről.
Horváth László, aki a kht. felügyelő bizottságának elnöke is, úgy gondolja, politikai támadás indult a kht. és személye ellen. Állítását többek között egy levélre is alapozza, melyet a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. vezérigazgatója, Mihályné Balázs Melinda küldött a társaságnak. Ebben azt kérte a közhasznú társaság ügyvezetőjétől, hogy a májusi taggyűlés napirendi pontjai között szerepeljen a felügyelő bizottsági tagok visszahívása, új tagok megválasztása és azok díjazásának megállapítása.
A cementgyár romjain.
Ismeretes, hogy a kht.-t a Bélapátfalvai Cementgyár (Bécem) Rt. bezárását követően hívták életre, munkahelyteremtési céllal. A gyár külföldi tulajdonosai korrekt módon a közhasznú társaságnak adták a részvénytársaság ingatlanjait, továbbá 1,5 milliárd forint készpénzt. Kikötésük annyi volt, hogy olyan gyártási és szolgálató tevékenységet nem lehet majd folytatni, amely a cementiparhoz kötődik. (A. G.)
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
