Fenntart, ha tó

Tavaly október elején a Magyar Nemzet tudósítást közölt a Balaton vízpótlásának terveiről. Ebben az a megállapítás is szerepelt, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat téli csapadék-előrejelzése szerint áprilisra 82 centiméteres vízállás alakul ki, így akár már tavaszra magától is rendeződhet a helyzet.
Erre reflektáló október 11-i olvasói levelemben az alábbiakat állítottam: „saját számításaim az OMSZ előrejelzését nem támasztják alá. Az utóbbi idők éghajlati trendjének és légköri folyamatainak elemzéséből arra a következtetésre jutottam, hogy a tó vízállása 2003. március 31-re nem haladja meg a 75 centimétert.” (Mielőtt továbblépnék, megjegyzem: a 82 centiméter az OMSZ áprilisra szóló előrejelzéseinek csupán egyike; értesültünk 90-95 centi körüli, 100 fölötti, továbbá 115 centis kincstári predikcióról is. Az áprilisra előírt legalacsonyabb szabályozási vízszint egyébként 85 centiméter, így az ennél kisebb érték nem tekinthető rendeződésnek.)
Cikkemet végül az alábbival zártam: „jövő tavaszra kiderül.”
Nos, az idő elérkezett, s megállapíthatom, hogy a megjelölt napon a Balaton vízmagassága 71 centiméter lett. A jelenlegi vízszint a tavaly ilyenkorinál is alacsonyabb. A Balaton vízgyűjtőjének vízmérlege lassan negyedik éve negatív, ami a feljegyzett statisztikák szerint eddig nem fordult elő.
Nem az én feladatom megítélni, hogy az OMSZ nagyszámítógépes, milliárdos intézményi háttérrel készített előrejelzésével szemben miként lehetett az én támogatás nélküli, saját zsebből finanszírozott kutatásom eredményes. Mindenesetre feltételezéseimet az emberi eredetű klímaváltozás egyre mélyebb kibontakozására alapoztam, miközben a hivatalos prognózis e tényt figyelmen kívül hagyta. Közben azt halljuk, hogy a Balaton alacsony vízállása nem környezeti, hanem turisztikai probléma. Én a tó körüli ezermilliárdos ingatlanvagyon elértéktelenedését nem tartanám „pusztán idegenforgalmi” problémának, noha bekövetkezik, ha az aszályos tendencia tartós lesz és a víz visszahúzódik a mai meder belső területére. Egyetértek ugyanakkor a zöld állásponttal: sem a Rába vizének megcsapolása nem megoldás, sem a Dráva átvezetése.
Ezért a jelenség túlmutat önmagán. A Balaton mint indikátor épp azt mutatja: ha az emberiség folytatja a nagyarányú, felelőtlen természetátalakítást, olyan változásokat szabadít magára, amelyeket később csak még fájdalmasabb beavatkozások árán tudna kezelni. A jövőbe nem vezet más út, mint egy tiszta, természetbarát, fenntartható életforma kialakítása, méghozzá – bármily naivul hangozzék is ez ma – globális méretekben.
Hiszen: fenntart, ha tó. Ha csak mocsár, elsüllyedünk benne.

Zágoni Miklós, Budapest