Ostrom Szaddám nélkül?

Nem lehet tudni, hogy Szaddám Huszein hol van, de nem feltétlenül a vezető személye fontos ebben a háborúban – mondták lapunknak szakértők. Ismeretes, hogy a sokak által várt személyes megjelenésen Szaddám Huszein helyett információs minisztere olvasta fel az irakiaknak szóló, lelkesítő üzenetet, így Washington szerint egyértelmű: a diktátor nem ura a helyzetnek.

Erősen tartja magát a híresztelés a háború kezdete óta, hogy Szaddám Huszein meghalt vagy súlyosan megsebesült a Bagdadot ért első légicsapás során. Amerikai elemzők szerint az azóta látott személy nem az iraki vezető, hanem alteregóinak egyike volt, vagy akár többen is átvehették a szerepet. Mások szerint az elnök él, de tart az újabb légicsapásoktól, így elrejtőzött. Victoria Clarke, a Pentagon szóvivője nem tartotta megalapozottnak az iraki vezető életben maradásáról szóló híreszteléseket, mivel azóta semmi bizonyítékot nem láttak erre nézve, s amíg ez be nem következik, nem fognak hinni a videofelvételeknek.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a legfontosabb kérdés a jelenlegi helyzetben az, hogy Szaddám Huszein nélkül tovább él-e a rendszer, vagy összeomlik. A szakértő szerint, ha sikerül fenntartani, kiderülhet, hogy nem egyedül a vezető tartotta egyben a rezsimet. Ismertette a széles körben elfogadott véleményt, miszerint az iraki rendszer a vezető személyétől függ, rajta áll vagy bukik minden. Hozzátette: Irakban senkinek sem érdeke, hogy Szaddám Huszein halálhírét keltse vagy megfutamodását bizonyítsa, ugyanez viszont Washington számára nagyon kedvező lenne. Az amerikai taktika ugyanis azon az állásponton alapszik, hogy az iraki rendszer azonnal felbomlik, ha Szaddám Huszein eltűnik – mondta Tálas Péter.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő osztotta a véleményt, miszerint az iraki vezető megsebesülhetett, s ezért nem szól személyesen a népéhez. Úgy vélte, Irak szempontjából nagyon fontos lenne Bagdad ostroma előtt lelkesíteni a katonákat. Kiemelte ugyanakkor, hogy a háborúnak már saját dinamikája van, így nem sokat számít, él-e még a vezér vagy nem. Hozzátette, a forradalmi tanács vezetői, például Tárik Aziz elnökhelyettes kezükben tartják a honvédelem irányítását. Ugyanakkor figyelemre méltónak tartotta, hogy a háború kezdi a honvédő harc jellegét ölteni, s nem Szaddám Huszeinért és uralmáért küzdenek a katonák. Mint elmondta, a több ezer arab önkéntes, akik különböző országokból érkeznek Irak védelmére, az iszlám elleni támadást akarja visszaverni. Ennek ellenére a szakértő biztos volt benne, hogy ha Szaddám Huszein meghalt volna, a hírek nem jutnának el a lakossághoz, mivel az rossz, de nem végzetes hatással lenne a harcolók moráljára.
Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő szerint nagyon fontos az a jelzés, amelyet az iraki elnök leveleinek felolvasása, alteregóinak esetleges megjelenése küld a lakosságnak és a támadóknak. Úgy vélte, a folyamatos aktivitás azt sugallja, hogy Szaddám Huszein kézben tartja az irányítást, ura a helyzetnek, így a szakértő szerint, amíg feltűnnek ilyen jelzések a tömegtájékoztatásban, az iraki emberek számára egyértelmű lesz, hogy az iraki vezető továbbra is bírja az irányítást. Megerősítette, hogy a háború néhány nap alatt honvédő küzdelem jellegét öltötte, s minél több az áldozat, annál erősebb ez a vélekedés Irakban. A háború átalakulhat civilizációs összecsapássá, amelyben az iszlámot védik meg az Egyesült Államoktól. Ez a jelenség az 1991-es háború második felében is megfigyelhető volt – tette hozzá.